Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

ő az egyik „játékszervező” 9 : ő hozta először szóba Solymosi Eszter eltűnésének vizsgálatáta parlamentben, ott tüsténkedett a Tiszából kihalászott holttest boncolásakor, nem isbeszélve a tárgyalás során folytonosnak mondható jelenlétéről. 1896-as politikai ellenfelepedig nem volt más, mint Kornis Ferenc, a nyíregyházi tárgyalás hajdani bírája, a megyeitörvényszék akkori elnöke, aki a per után lemondott tisztségéről, s visszavonult nagybirtokára.Alakját, perben játszott szerepét legendák övezték már akkoriban is, amit írástudóunokái a 20. században még ellentmondásosabbá tettek. 10 Ónody függetlenségi(Ugron-párti) színekben indult, Kornis pedig az Apponyi-féle Nemzeti Párt debreceni elnökekéntvállalta a jelöltséget.A tiszalöki választókerület (1. térkép) a nagyobbak közül való volt, a választójogi szabályozásszerint 1500 szavazó felett két szavazatszedő küldöttség előtt kellett a voksokatleadni. Az első küldöttség előtt szavaztak Tiszalök, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaladány,Tisza polgár, Szentmihály és Tardos, a második előtt Báj, Balsa, Tiszabüd, Csobaj, Tiszaeszlár,Kenézlő, Nagyfalu, Vencsellő, Pthrügy, Rakamaz, Szabolcs, Taktakenéz, Timár, Viss ésZal kod választópolgárai. 11 A 22 községben 1896-ban mintegy 2460 választót vettek fela névjegyzékbe. 12 Maga a választókerület a dadai alsó járásból és a dadai felső járás egyrészéből állt, s a Tisza partján hosszan elnyúlva terült el délnyugaton Tiszapolgártól, északkeletena Tisza jobb partján Vissig, a bal parton pedig Vencsellőig. Ebben a kerületbentehát választói mobilizálásról nemcsak politikai értelemben kell beszélnünk, hanem különösennehéz logisztikai feladatot jelentett a választók Tiszalökre fuvarozása is (igaz,a Nyíregyháza–Tiszapolgár-vasútvonal épp ekkoriban készült el). A települések közötttalálunk csaknem tízezres (Tiszapolgár), hétezres (Szentmihály) nagyságrendűt, de másikvégletként négyszáz-hétszáz lakosú Tisza menti falvakat is (Báj, Szabolcs, Tardos, Viss,Zalkod), amelyek súlya természetesen szavazási szempontból is más-másként esett a latba.Igen eltérő a települések felekezeti összetétele is: összességében nagyjából egyformaarányban voltak errefelé a pápisták és a kálvinisták, de a települések többségében főlega reformátusság vezetett. A nagyobb települések közül viszont Tiszapolgár, Rakamaz ésVencsellő zömmel római katolikus, az ezres nagyságrendűek között Balsa, Timár és Tiszabüdközségekben pedig a görög katolikus népesség dominált. 13 Ennek a tényezőnekközvetlenül az egyházpolitikai harcok után tartott választásokon nyilvánvalóan komolyjelentősége volt.9Kende Tamás 1995, p. 127.10Kövér György 2011, p. 369–370.11Nyírvidék, 1896, 42. sz., október 18.12OL K 2 342. cs. 1896–1901. – III. 1. 1. 13. p. 31.13Helységnévtár 1892, pp. 486–489. A települések választóinak társadalmi összetételére lásd Takács Péter 1994, p. 39.„Vá l a s z tá si e p i lo g”145