Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

a betelepüléstől számított húsz-huszonöt év múlva jussanak csak a Magyarországra betelepülők– felekezetüktől függetlenül – a polgári jogok teljes birtokába, s csak akkorvásárolhassanak paraszti birtokot. Egy másik, feltehetőleg Jósika ellenvetéseire reagálólevelében némileg módosítva nyilatkozott. Eszerint viszonylag magas minimális vásárolhatóföldmennyiséget kell meghatározni, s azzal kizárni a betelepülőket paraszti földbirtokokvásárlásából – hangsúlyozta, nem általában az izraelitákat akarják a földbirtoklástóltávol tartani, hanem a frissen betelepülteket, s kifejezetten paraszti birtokok vásárlásától.Láthatólag az izraeliták számára a földbirtokvásárlás jogát biztosító, 1860. februári uralkodóipátens tette aktuálissá a kérdést. A terv úgy szólt, hogy a honosítási törvényt és azemancipációs törvényt teljesen elválasztják egymástól, az előbbibe fogják a korlátozásokatbeépíteni, de azok „nem lesznek előadva [úgy], mint olyanok, melyek az emancipatiogyengitésére szánvák”. Károlyi egyúttal arról is tudósított, hogy a zsidók nagyon felzúdultak,amikor „ily feltételek alkalmazását is látták az emancipatio kérdéséhez kötni”. LöwLipót szegedi rabbi többeket sarkallt „fukarságunk ellen czikkeket irányozni”. 39 Károlyi azországgyűlésben többségben lévő határozati párthoz tartozó politikai elit köreit uralónézetekről tudósít, de az a tény, hogy a Deák Ferenc köréhez tartozó Lónyay Menyhértvezette országgyűlési bizottság javaslata is ebbe az irányba tapogatózott, jelzi, hogy amagyar liberális politikai elit tagjai között jelentős támogatottsággal rendelkezhetett eza felfogás. Deák Ferenc 1866 februárjában is egy „bevándorlási törvény” szükségességérőlszólt, hangsúlyozva persze, hogy „nemcsak a Mózes vallását követőkre, hanem mindenbevándorlóra” kívánná megállapíttatni. 40 Ivánka cikke viszont azt is mutatja, hogytávolról sem beszélhetünk általánosan vallott, kikristályosodott álláspontról e tekintetbenköreikben.A provizórium politikai és sajtóviszonyai persze nem voltak alkalmasak arra, hogy alapbetiltással is járható hatósági megintések, hadbírósági perek és rendőrségi lefoglalásokárnyékában minderről nyílt politikai vita folyhasson. Az Idők Tanújának cikkére azértmegjelent egy rövid oldalvágás a Bihar című lapban, melynek szerkesztője az a GyörffyGyula volt, aki 1861-ben Bihar megye aljegyzői posztját töltötte be, s a nagyváradi ifjúságiegylet elnökeként lemondott ez utóbbi tisztségéről, mivel az egylet által szervezettünnepi lakomáról kirekesztették a rendezők a jelentkező izraelitákat. Ez a sajtó útján annakidején országos publicitást kapott. 41 Lapjában Kempelen Győző támadta éles hangonVajda János Polgárosodás című röpiratát, s eközben említette, hogy a „zsidófalásnak”eddig csak a Pesti Hírnökben látta „sürü nyomait”, amihez azután a szerkesztő jegyzetetillesztett: „S legujabban az Idők Tanuja »apró levelei«-ben.” 42 Ezt persze Lonkay nem39Közli Varga 1983: op. cit., p. 200.40Deák Ferenc képviselőházi beszéde a felirati javaslat parlamenti vitájában, Pest, 1866. febr. 23. Lásd Deák Ágnes (s.a.r.) 2001, p. 373. Felhívja erre afigyelmet: Szekfű Gyula 1920, p. 219.41Különfélék c. rovat. Pesti Napló, 11. évf., 283–3248., 297–3262. sz., 1860. dec. 6., p. 23. Vö: Szabad 1967: op. cit., p. 362.42Kempelen Győző 1862.140 De ák Ág ne s