Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

A következményekHa az előbbi tényeket sorra vesszük, összeáll a logikus sor: ha egy régió évtizedek ótatöbbet fogyaszt, mint amennyit termel, akkor a hiányzó pénzt valahonnan kölcsön kellkérni. Ha egy másik régiónál fordított a helyzet, azaz egyre több pénze van, és hajlandóis kölcsönadni, akkor kialakul egy pénzügyi függés. Ez történt, évtizedekig Japán volta legnagyobb hitelező, az utóbbi években már Kína, direkt vagy áttételes módon. A fákazonban sosem nőnek az égig, ez nem mehet a végtelenségig így, bármennyire is bizonygatjákezt egyes nyugati közgazdászok.Az öt évvel ezelőtt szükségszerűen bekövetkezett válság tömegek elszegényedéséthozta magával, és rengeteg egyéni tragédiával jár. Az egész hitelválságként indult, majdátcsapott gazdasági és társadalmi válságba. Nyilvánvaló, hogy a nyugati országok hitelreépülő, egyre növekvő fogyasztást sarkalló modellje nem működik tovább. A politikusok– közgazdászok és társadalomtudósok támogatásával – különböző módszerekkel próbáljákenyhíteni vagy orvosolni a bajokat. Ezek főként megszorításokból (elkerülhetetlenek)vagy pénztechnikai megoldásokból (adósságok leírása, új pénzügyi alapok létrehozása)állnak, és szemmel láthatólag nem vezetnek eredményre. Értetlenül állok a legújabbjavaslatok előtt, melyek szerint elég a megszorításokból, és ösztönző politikát kell beindítani(beruházások, fogyasztás – mindez rengeteg pénzbe kerül), magyarán folytassuk ottés úgy, ahogy eddig. Nem kell Nobel-díjas közgazdásznak lenni, hogy belássuk: egy hitelválságotnem lehet újabb hitelekkel orvosolni, illetve ez már középtávon is öngyilkos politika.(Engedtessék meg, hogy az ún. unortodox gazdasági politikáról most ne ejtsekszót, csak röviden annyit: ez már rövid távon is teljes kudarc.)Nem nehéz megjósolni a jövőt. Ha a trend folytatódik (és miért ne folytatódna, semmisem utal arra, hogy fordulat fog bekövetkezni), akkor a Nyugat összességében elszegényedik,ki lesz szolgáltatva a fejlettebb és gazdagabb régióknak, az állandó belső feszültségekpedig komoly konfliktusokat fognak okozni. Itt meg is állnék a jóslással, mert nemvagyok próféta.Az okokSokféle magyarázatot olvashatunk a válság okaira.A baloldalon elsősorban a neoliberálisok (más szóhasználatban: a neokonzervatívok)által preferált irracionális kapitalizmust kárhoztatják – nem minden alap nélkül. Ha könyvelésibravúrokkal, adóoptimalizálással több profitot lehet termelni, mint jó termékkel,akkor a gazdaság rosszul teljesít, a szabályozók rosszak, és a pénz egyre kevésbé tölti beaz értékmérő szerepét. Ha új cégeknek, melyek rövid történetük során csak veszteségekettermeltek, a tőzsdei árfolyamuk mégis sokszorosára emelkedik, akkor gazdaságilagEgy kutatás dilemmái és nehézségei257