22.07.2013 Views

Modern katolikus fejek

Modern katolikus fejek

Modern katolikus fejek

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

40<br />

fel magát a test, világ s gonosz lélek kísértéseivel szemben. Szentélyt<br />

takar el szívében, nem bűnbarlangot. Ilyen szív, ilyen lélek megnyílik<br />

az Isten érintéseire és az Isten lehajlik hozzá, hogy arcának fényével<br />

beragyogja, jelenlétével valóját megtöltse, áthassa, átizzítsa.<br />

Ez az Isten-közelség több fokban érintette meg Prohászka lelkét.<br />

Neki, a természet szerelmesének, akit a «genius loci» oly hamar meg-<br />

ragadott, az elrejtett Isten hamar feltakarta fátyolos arcát, hisz meg-<br />

világosodott szemmel nézte, vizsgálta őt, az esztergomi hegyek közt,<br />

ahol a teremtés csodáit bámulta; az Istenről beszéltek neki a pázsitos<br />

rét virágai, mily meghitt volt velük való társalgása; a fehérvári vásár-<br />

téren is a Szent Szív lángjait gyújtja fel, hogy pernyévé égesse az<br />

emberi szemétdombokat. Mily fönségesen hallgatta ki az Isten titkos<br />

beszédeit a Pilis hegyének tar profiljáról, hányszor mosolygott feléje<br />

Isten a vizek, források, tavak szépségében, a hajnalhasadás, májusi<br />

hangulat örömében. Még inkább kiérezte Istent a szent, tökéletes<br />

emberekben; a katakombák szentjeiben, Ágnesben, Ceciliában, Agathá-<br />

ban a rájuk sugárzó istenség bája, ereje, felsége ragadja meg. A Szent<br />

Szűznek ő a leghódolóbb tisztelője; az ősi magyar Mária-kultusz benne<br />

virágzik ki úgy, hogy lírájának minden akkordja együtt dalol középkori<br />

misztikusok elragadtatásával,a báj, szépség pazarszínű barokk áradásával.<br />

Prohászka érti az égi udvar nyelvét, a szentekkel és az angyalok-<br />

kai társalog, hisz ő is «adorator», az ő lelkén is átrezeg a «motus crea--<br />

turae in Deum», a teremtménynek Istenbe-lendülése, valóját a három»<br />

szoros Sanctus melódiája járja át. Legközelebb jut az Istenhez az<br />

Eucharistiában. «Szinte nem bírom el az Oltáriszentségben Krisztus<br />

közelségét – sub his figuris latitantem Deum; inkább behunyom<br />

a szemem, s azokban a távlatokban jobban elfér számomra. A hit<br />

úgyis a láthatatlan jelenvalóság érzéke; itt van az Úr!»<br />

Aki a földi életben ily közel jut az éghez, örökkévalósághoz,<br />

Istenhez, aki belenéz a csipkebokor ragyogásába, aki, hacsak egyszer<br />

is, hallja az égi karok hangját, annak a számára szemétdombbá lesz<br />

a föld, éjszakává a földi élet delelője, károgássá az ösztön és érzékiség<br />

zenéje. És ezzel vele jár: az érzékek és a lélek azon sötét éjszakája,<br />

melyről a misztikusok, köztük Keresztes Szent János, beszélnek.<br />

A misztika nem elfinomult lények számára való kéj utazás a szellem<br />

tengerének Utópia-szigetén, hanem keresztút a javából, részesedés<br />

Krisztus vérizzasztó éjszakájából, elítéltetéséből, megcsúfoltatásából,<br />

megfeszítéséből. Prohászka lezárt lelkiéletének ezt a sötét éjszakáját,<br />

melyen magára maradt a szenvedő Krisztussal, melyen lassankint levált<br />

szellemének legbensőbb magvárói minden kéreg, melyet az önzés, saját<br />

hírnevének, megbecsülésének keresése, közéleti, egyházi érvényesülés<br />

rárakhatott volna, a külső világ kevéssé vette észre, vagy másként<br />

magyarázta.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!