Modern katolikus fejek

115
ról Renan helyesen állapította meg, hogy olyan nemzetet teremt, amely-
ben egyedül a gazdaságnak van értéke, s amelynek «törvénykönyve olyan
állampolgár-ideál számára készült, aki talált gyermekként születik és
agglegényként hal meg», – de Mun a családi élet megvédésének érdeké-
ben is számos indítványt tett. így i88o-ben azt javasolta a kamarában,
hogy a mezőgazdasági ingatlanokat örökösödés esetén ne kelljen fel-
tétlenül szétdarabolni, hanem az elsőrendű örökös a többit pénzben kár-
talaníthassa. Ugyancsak ebben az évben törvényjavaslatot terjesztett be
az ipari munka szabályozására vonatkozóan, amely az effektív munkaidőt
elvben heti 58 órára korlátozta volna. Ő vetette fel Európában elsőnek
a munkaügyi minisztérium eszméjét is.
Az államhatalom túlzott beavatkozása azonban de Mun szemében
sem kívánatos. Ennek viszont szerinte csak a gazdasági érdekképvise-
letek megteremtésével lehet elejét venni. Szükség van szociális törvény-
hozásra és testületi szervezkedésre, ám nagy kérdés, hogy milyen mér-
tékig terjedhet az államhatalom közbenyúlása és miként történjék az
érdekképviseletek megszervezése.
A szociáldemokrata internacionálé 1864-ben történt megalaku-
lása rávilágított arra, hogy miután a modern termelés feltételei és az
árupiacok nemzetközi jellegűek, a munkások gazdasági érdekei sem külön-
böznek országok szerint, hanem a világ valamennyi munkásának közös
úton kell haladnia. Más oldalról is felhangzott tehát az a követelés, hogy
a nemzetközi verseny miatt fektessék nemzetközi alapra a munkaügyi
törvényhozást. A kezdeményezés dicsősége ebben Svájcé, amely 1880-
ban parlamenti határozat folytán nemzetközi értekezletre hívta meg az
ipari államokat. Ausztria és Olaszország tapintatosan, a többi állam
pedig mereven utasította vissza a meghívást. A gondolatot azonban a
kudarc ellenére is magukévá tették a katolikus szociális mozgalom
vezetői és de Mun Albert 1884 elején javaslatot nyújtott be a kamará-
ban, hogy a kormány készítse elő a szükséges nemzetközi konferenciát.
«Egykor az Egyház volt a kicsinyek és gyengék védelmezője, –
fejtette ki megokolásában de Mun, – ma azonban a világ elfordult tőle.
Ki fog helyére lépni, hacsak nem a civilizált államok összessége? Nem-
zetközi egyezmények jönnek létre a háború törvényeinek szabályozásá-
ról, a postai csomagforgalomról; miért ne lehetne rendezni a munka
feltételeit is?»
Indítványát nem fogadták el, ami elég keserűséget is okozott az
akkori idők francia krónikásainak. A nemzetközi konferencia ugyanis
Parisban ülhetett volna össze, míg így II. Vilmos császár tette magáévá
az eszmét s a nagy szociális vívmánynak, a nemzetközi szociálpolitika-
nak kiindulópontja Berlin lett.
A katolikus elnevezésnek megfelelően a katolicizmus szociális