Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
209<br />
meg «Iphigeniá»-ja, hogy jelképezze saját lelkének vágyát az örök<br />
szépségek forrása után. Sokat tanulmányozza az antik vázákat, lassan-<br />
kint testet ölt régi gondolata. Szerinte: a görögök egy minta, kánon<br />
szerint alkottak, egy eszményi embertípust variáltak, a típusból jutot-<br />
tak el az egyedhez. Ez adott egységet a változatosságba műveiknek.<br />
Nem akartak versenyre kelni a természettel, hanem a természetet<br />
gyökerében ragadták meg. Ezt a kánont akarta most már – és később<br />
is – egész életében megtalálni. Mint ki nyomára talált az elrejtett<br />
kincsnek, úgy vetette magát az egyiptomi művészetre. Nézett, mért,<br />
rajzolt, könyveket tanult, hogy ennek a rejtelmes művészetnek mélyére<br />
hatolhasson. Megérik az a gondolata, hogy az egyiptomi templom-<br />
építés a szakrális művészet nyitja és veleje. Ez a művészet tudta csak<br />
igazán megigézni a lelket, átitatni a döbbenetes szentség varázsával,<br />
felemelni a természetfeletti életérzések magaslatára. így gondolkozott<br />
Lenz és éppúgy nézett az egyiptomiakra, mint a hellén világ embere,<br />
aki az egyiptomiaktól várt titkos bölcseséget, világot legyőző varázst,<br />
a természet mélyét feltáró tudományt. Lenz szerint, az egyiptomiak<br />
találták fel a szimmetriát, az összhangot, a természet szépségét biz-<br />
tosító arányt.<br />
Így lett Lenz az egyiptomiak rajongója és a XIX. század egyház-<br />
művészetének régmúlt stílusokat utánzó irányai közt ő nyúlt vissza<br />
a legmesszebb múltba. Sok termékeny gondolatot, motívumot vett<br />
innét, de ezeket iparkodott összhangba hozni későbbi korok értékeivel,<br />
a görög művészet formaszépségével, a bazilikák mozaikjának fenségé-<br />
vei, térképzésük arányosságával. A gótikától lassankint elfordult.<br />
Egyházművészeti programja készen volt, érezte, hogy többet hord<br />
már elméjében és szívében, mint amennyit maga meg tudna valósítani.<br />
Már Rómában foglalkoztatja egy szövetség, egyesület terve, mely-<br />
nek célja: tömöríteni, lehetőleg közös födél alatt, azokat a művészeket,<br />
kik az Egyház díszítésére ajánlják életüket. Szabályzatot is szerkeszt,<br />
kolostori együttműködést akar. De kire támaszkodjék, ki adja meg<br />
az anyagi eszközöket e nagy cél megvalósítására? Lenz úgy gondolja:<br />
Krisztus lesz e művésztársaság Maecenása, pártfogója és kenyéradója.<br />
Míg mindez megvalósulhatott, – megint kenyér után kellett<br />
néznie Lenznek, akinek ösztöndíja elfogyott, Nürnbergbe visszamenni<br />
pedig kedve nem volt. Róma kék ege alól az Alpok fehér hegyei közé<br />
került, az Etsch völgyében levő laasi márványbányáknak lett felügyelője<br />
és társrészvényese (1865) Déltirolban. Nehéz munka, sok utánjárás,<br />
némi nélkülözéssel párosulva. Üzleteket kötni, számadásokat csinálni,<br />
ellenőrző utakat tenni, viselni az alpesi klíma viszontagságait, – ez<br />
volt a feladata. A művész nem tudott nyugodni benne. Szeme is meg-<br />
romlott, de azért tovább tanul, olvas, lassankint rájön arra, hogy az<br />
egyházművészetben a képzőművészeteknek összhangban kell állniok