You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
114<br />
felügyelet szempontjából valóban emberhez méltóvá kell tenni. Ezt<br />
törvény útján lehet elérni, mert «bár a törvény képtelen az alkotásra,<br />
elnyomhatja a visszaéléseket, ha igazságos és kemény kéz szerez neki<br />
érvényt» A hatalom közbelépése azonban nem elegendő, hanem szük-<br />
ség van a testületi szervezkedés felújítására, amely a ma uralkodó erő-<br />
szakot és egyéni önkényt döntőbíráskodással helyettesíti. Az államnak<br />
ι elő kell készítenie ezt, mert csak a korporációkhoz való visszatérés<br />
biztosíthatja a munkaadók és munkások jogainak kölcsönös tisztelet-<br />
bentartását.<br />
De Mun következetesen intervencionalista, mert szerinte vagy<br />
meg kell maradni a jelenlegi helyzetben, amiben senkisem nyugodhatik<br />
meg, vagy a törvényhozáshoz kell folyamodni. Szent Tamásra támasz-<br />
kodva, aki azt tanítja, hogy a hatalomnak érvényre kell juttatnia a tár-<br />
sadalmi életben a rendet és az igazságot, így okolta meg nézetét a<br />
kamarában:<br />
«Önök, törvényhozók, nem hagyhatják a munkást az érdek-<br />
összeütközések martalékául s éppen a szabadság, a gyöngék szabadsáv<br />
gának nevében kell törvény útján határt szabniok annak a visszaélésnek,<br />
amelyet az erősebbek űzhetnek az emberi munkával. Az erős és a gyenge<br />
közt a szabadság az, amely elnyom, és a törvény az, amely felszabadít. . .<br />
Az ipar van az emberért s nem az ember az iparért. Erre az álláspontra<br />
kell helyezkednie a törvénynek, hogy a közjó üdvére mérsékelje az<br />
egyéni érdekek összeütközését; az egyesek szeretete, a munkaadók jó-<br />
szándéka nem elégséges, éppúgy nem elegendő, mint a gazdaságúidon<br />
mányi számításokra alapított jótanács, meggyőződés és elképzelés. Az<br />
egyének – egy nagy teológus mondta ezt – csak nagyon ritkán tudják,<br />
mi szolgálja a közjót, s a kormányon ülők kötelessége megmutatni ezt<br />
nekik, egyéni jogaik gyakorlását a közjó szempontjából írván körül.»<br />
A parlamentben hangzottak el ezek a szavak, mert az elméleti<br />
munka korántsem merítette ki de Mun tevékenységét, aki minden alkal-<br />
mat megragadott arra, hogy a törvényhozásban is érvényt szerezzen a<br />
<strong>katolikus</strong> elveknek. Első feladatául a francia forradalom végzetes ren-<br />
delkezésének, az 1791. évi Chapelier-törvénynek eltörlését tekintette,<br />
amely kimondotta volt, hogy az «ugyanazon foglalkozási ághoz, vagy<br />
társadalmi osztályhoz tartozó polgárok mindennemű testületeinek meg-<br />
semmisítése az alkotmány egyik talapzata” De Mun propagandája nagy-<br />
ban hozzájárult ahhoz, hogy a parlament i884-ben megszavazta a szak-<br />
szervezetek engedélyezésére vonatkozó törvényt. Ez a törvény nem elé-<br />
gítette ki de Munt, mert nem adott elégséges jogokat – minők ingatlan-<br />
szerzés, örökösödés – a szakszervezeteknek. Két évre rá, 1886-ban,<br />
de Mun, hazájában elsőnek, törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek<br />
értelmében az évi háromezer franknál kevesebbet kereső munkásokat<br />
és alkalmazottakat vonják kötelező biztosítás alá. Miután a liberalizmus-
Change language