You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
246<br />
fölkérésére olvasókönyvet írt «La douce France» címmel. Mint az<br />
előszóban mondja, minden habozás nélkül és minden más munkát<br />
félretéve, egész tudásával és egész szívével ült íróasztalához, hogy meg-<br />
szerettesse a kis franciákkal a hazát s beléjük csöpögtesse a vágyat:<br />
Franciaország a feltámadás országa legyen. Színes és kedves ez a könyv,<br />
terméke annak az őszi virágzásnak, amellyel kapcsolatban e tanul-<br />
mány írója, említett látogatása után, a közvetlen benyomások alatt ezt<br />
vetette papírra: «Bazin csupa lélek s egészséges lelke, ez a csodálatos<br />
kertész, a tél előestéjén csak dúsabb rügyeket ápol.»<br />
Krisztus égő szeretete s a hit nyugodt, vidám biztonsága koronázta<br />
meg ennek a nagy írónak életét. Már azelőtt is gyakori szentáldozásai<br />
életének utolsó éveiben mindennapivá váltak. «Amikor az ember öreg-<br />
szik, – jegyezte fel naplójában, – minden elhagyja, de közeledik az<br />
Isten. Olyan országban kívánok élni, ahol nincsenek Jézusnak ellen-<br />
ségei. Egy belső hang felelte: oda tartasz.» A mind gyakoribb beteg-<br />
ségek megpróbáltatásait példásan tűrte. «Isten a pásztor, – olvassuk<br />
ugyanott, – a fájdalom az ő kutyája: kemény a foga, de rendet tart.-<br />
Ebből az időből származik ez a feljegyzése is: «Most már még világo-<br />
sabban látom: nem az a fontos, amit teszünk, hanem a szellem, amely<br />
cselekvésre késztet. Ruhát mosni, vagy regényt írni – egyremegy. Igen<br />
gyakran a regényíró kevésbbé nagy és kevesebb érdemet szerez, mint<br />
az a szegény asszony, aki lepedőt sulykol.» Amikor a halálos hűlés ágyhoz<br />
szegezte, ezzel vigasztalta gyermekeit: «Nincsen halál, csók két élet.» Ezt<br />
a mondását idézte az AKadémia kupolája alatt Lenôtre, karosszékének<br />
örököse is, magasztaló beszédét ekként fejezve be: «Abban a biztos meg-<br />
győződésben lehelte ki lelkét, hogy hite nem tévesztette meg és hogy<br />
reményei nem csalták meg.Magnificat!- Amikor ugyanis a haldokló Bazin<br />
körül fennhangon imádkoztak a haldoklók könyörgéseit, arra kérte a térde-<br />
löket, hogy utána recitálják el a «Magnificat»-ot. Hetvenkilenc éves volt.<br />
Bazin a nagy számadás küszöbén nyugodt lelkiismerettel intonál-<br />
hattá a Szent Szűz dicsőítő himnuszát. Mint csak igen kevesen az<br />
összes nemzetek irodalomtörténetében, életével és műveinek minden<br />
sorával hűségesen és teljesen betöltötte a keresztény író, tehát az «emberi-<br />
író nagy hivatását. «Az ember halála nem vet véget szolgálatának- -<br />
jegyezte fel Bazin naplójának egyik lapján. Ο reá is áll ez az igazság,<br />
mert könyveivel, de életének példájával is folytatja a szolgálatot, amely-<br />
ről XL Pius pápa állapítja meg: «Mennyi nagy jót szereztek ezek az<br />
írások a polgári és az egyházi társadalomnak! Mennyi jó érzést, szent<br />
sugalmazást és papi hivatást ébresztett Bazin Isten kegyelmével, aki-<br />
nek hu eszköze volt, az olvasók lelkében!» S mit kért ő mindezért?<br />
«Ha könyveim olvasói elmondanak egy Ave Mariát értem, amikor<br />
már nem vagyok, meg leszek jutalmazva.»
Change language