You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
63<br />
tanulmányok végzésére alakult olasz <strong>katolikus</strong> egyesülethez. Az egyesü-<br />
let mozgatója Toniolo volt, a szociális katolicizmusnak talán mindmáig<br />
legelső teoretikusa. Nem mindenben értettek egyet, különösen a tömeg<br />
meghódítására vonatkozó eszközökben, de Toniolo, aki jóval idősebb<br />
volta ellenére túlélte Ferrinit, egy évvel halála előtt, amikor meghallotta<br />
fiatalon elköltözött barátja szentté avatásának lehetőségét, ezt írta:<br />
«Ha az Úr megengedné, hogy felkeljek betegágyamból, nemcsak részt-<br />
vennék Ferrini ügyének szorgalmazásában, hanem magam vinném a<br />
beadványt a Vatikánba és személyesen nyújtanám át a Szentatyának.-<br />
Ferrininek az volt az álláspontja, hogy a belső ember reformjára kell<br />
fektetni a hangsúlyt, mert a társadalmi béke másként nem érhető el.<br />
Elvben ő többre becsülte a tekintélyi vezetést a szabadságnál és kétel-<br />
kedett a demokrácia kiszélesítésének célszerűségében. Felfogását szépen<br />
tükrözik vissza azok a szavak, amelyeket a munkaügyi békéltetésre<br />
vonatkozó olasz törvénnyel kapcsolatban rótt papírra: «Véleményem<br />
szerint a törvény alapgondolata teljesen helyes s az a célja is, hogy<br />
kevésbbé élessé tegye a tőkések és a munkások között elkerülhetetlen<br />
ellentéteket, kétségkívül nemes és magasztos. Nem szabad azonban<br />
illúziókban ringatnunk magunkat. Ha nem változik meg az egész tár-<br />
sadalmi légkör, ha nem szűnnek meg az előítéletek és a szektárius<br />
gyűlölködés, ha nem nyitunk kaput minden vonatkozásban a keresztény<br />
befolyásnak, akkor a törvény csak holt betű marad.»<br />
Mindazok, akik Ferrini tanítványai voltak, egyetértenek abban,<br />
hogy előadásai valósággal lenyűgözték a hallgatóságot. «Sohasem bír-<br />
nám elfelejteni – írta Crisafulli ügyvéd 1902-ben – mesteremnek<br />
azokat az értékes leckéit, amelyek hallatára nem tudta az ember, hogy<br />
az eszmék precizitását vagy mélységét, az ékesszólást vagy a biztos<br />
tudást, a római jog vagy a kisegítő antik nyelvek ismeretét csodálja-e<br />
inkább. Mágikus erővel bírt ez az ember, aki a legelvontabb dolgokat<br />
is kellemes csevegésbe tudta öltöztetni.- Egy másik tanítványa, Gallav-<br />
rési, így nyilatkozik: «Soha másnál nem csodálhattam annyira az ismere-<br />
tek mélységét. Meglátszott rajta, hogy teljesen otthon van abban, amit<br />
mond; az volt az érzésem, mintha végigélte volna mindazokat a kor-<br />
szakokat, amelyekről beszélt.-<br />
Ferrini tanári kötelességének tartotta, hogy szinte túlzott jóakarat-<br />
tal álljon rendelkezésére tanítványainak. Bárki fordult hozzá, segítségére<br />
volt. Maga közben állandóan kutatómunkát végzett, a legkülönbözőbb<br />
kérdéseket dolgozta fel s tette közkinccsé, kezdve az egyszerűen nép-<br />
szerűsítő művektől a tudós kiadványokig. Mindezek méltatására a római<br />
jog szakszerű művelője lenne hivatott. Ha mi szólunk róluk, csak azért,<br />
hogy némi képet nyújtsunk Ferrini csodás tevékenységéről.<br />
1884-ben kiadta az Institúciók görög parafrázisát, amelyet ma-