Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
50<br />
Egyiptomba ment el üdülni. Általános testi gyengeségét szembaja is<br />
tetézte, de azért senki sem hitte, hogy szervezete oly hamar felőrlődik.<br />
1900-ban hirtelen megbetegedett s ez év július 31-én váratlanul elköl-<br />
tözött az élők sorából.<br />
Mielőtt Szolovjovnak a <strong>katolikus</strong> Egyházhoz való viszonyát vizs-<br />
gálnók, szükségesnek véljük, hogy őt az orosz bölcselettörténet meg-<br />
világításában is lássuk. Az orosz bölcselettörténet megállapította róla,<br />
hogy bár nagy elme volt, szorosan vett filozófiai értelemben nem-<br />
csak befejezett rendszert nem alkotott, hanem a bölcselet egyetlen<br />
alapvető tételének végleges megoldására sem törekedett. Bölcseleti<br />
munkásságának egyik következetes iránya volt a vele ellentétes böl-<br />
cseleti irányok: a materializmus, a realizmus, a pozitivizmus, empiriz-<br />
mus és racionalizmus kritikája. Sok kemény igazságot elmondott ezek-<br />
ről, de inspirált lelke a küzdelemben sem maradt meg szigorúan a<br />
bölcseleti alapon, hanem más érvekkel is harcolt ellenük. Minden,<br />
amit Szolovjov írt, lényegében a vallással, Krisztussal és az Egyházzal<br />
van kapcsolatban. Egy «par excellence» vallásos értelem, vallásos gon-<br />
dolkodó volt, aki Jakovenko B. megállapítása szerint kétségtelenül<br />
értékes spekulatív tehetségét arra «pazarolta», hogy felfedje, meg-<br />
szilárdítsa és megalapozza a vallási igazságokat és tényeket s hogy<br />
azokat eredeti vallásbölcseleti elméletté emelje. Minden bölcseleti írásán<br />
meglátszik tehát, hogy a tiszta bölcselkedést tulajdonképen segítő-<br />
eszköznek tartotta a vallási gondolat felépítéséhez.<br />
Nagy vonásokban Szolovjov bölcselete a következő: Az igazság<br />
megismerése éppúgy hozzáférhetetlen az elvont racionalizmusnak, mint<br />
az elvont realizmusnak és az empirizmusnak, tehát sem a reális tapasz-<br />
tálat, sem az ész nem adhatja nekünk az igazság alapját és mértékét.<br />
Az igazság megismeréséhez okvetlenül fel kell tételeznünk az igazság<br />
tárgyának feltétlen létezését vagy a valóban létezőt, mindenek első<br />
okát s annak hozzánk, megismerő tényekhez való viszonyát. Mi csak<br />
a vele való benső viszony révén tudjuk megismerni azt. Az egyetemes<br />
átfogó tudásnak, vagyis a bölcseletnek igazi tárgya tehát nem a lét<br />
általáb an, hanem az, amihez ez a lét tartozik, vagyis a feltétlenül<br />
létező, mint minden létnek feltétlen kezdete. Ez az abszolút, minden<br />
lét felett való, – másrészt pedig közvetlen potencia.<br />
Az emberen kívüli világban, vagyis a természetben a világlélek-<br />
nek isteni eleme csak potenciálisan van s öntudatlan törekvésben nyil-<br />
vanul, az emberben azonban ideális és állandóan realizálható valóság,<br />
amely tudatunkban él. A legfőbb erkölcsi elv, amelynek az ember<br />
gyakorlati cselekvését meg kell határoznia, nem meríthető ki sem az
Change language