Modern katolikus fejek

58
tármagját, kérve az aratás Urát, hogy érlelje dús kalászba a még
gyenge vetést.
Ez a hit Szolovjov élete, költészete és filozófiája, amely «Három
beszélgetés» című művének egyik ihletett jelenetében szinte megrázó
képpé színesedik: II. Péter pápa, János, az öreg fópap és Pauli, a pro-
testáns teológiai tanár, mint a három nagy keresztény egyház képviselői,
a szent unió megkötésével elhárítják az emberiség feje felől az egyház«
szakadás történelmi átkát. Péter sziklája, a római pápaság,- Szolovjov
kifejezésével élve: – «az egyetemes kereszténységnek ez a csodálatos
szent élőképe- pedig tárt karokkal s az isteni Mester Szívének hő vágyá-
val várja s munkálja ennek a megrázóan fönséges s az emberiség bol-
dogság-könnyeivel vigasztaló történelmi pillanatnak biztos eljövetelét.
Szolovjov jelentősége az uniós eszme térfoglalásával egyre nagyobb
s egyetemesebb lesz és az «orosz egyházatyából-, amint Vilinszkij
nevezi, az emberiség szebb jövőjének világhorizontjára kerülő törté-
nelmi nagyság lesz.
A katolikus Egyházzal való egyesülés orosz ellenségei azt szeret-
nék bizonyítani újabban, hogy Szolovjov nem volt boldog a katoliciz-
musban. Kétségtelen, hogy élete utolsó éveiben sokat szenvedett, mert
bensőséges katolicizmusa mellett is orosz maradt, hű fia volt hazájának,
aki próféta-lelkével világosan látta a hazájára szakadó rettenetes csapá-
sokat, amelyeknek okát az egyetemes Egyháztól való elhatárolásában
látta. Katolicizmusa volt ereje. Jóval halála után, a világháború előtt
elevenítette fel a «Szlovo isztinö» (Az igazság szava, 1913. 88-89. old.)
című szentpétervári lap Szolovjovnak közvetlen halála előtt folytatott
beszélgetését. Az újságíró megkérdezte, hogy miként gondolkozik most
a pápa primátusáról, s ő az örökkévalóság kapujában is azt felelte, hogy
amit műveiben megírt, azt most sem vonja vissza: «Kezdtem tanításo-
mat az egyházak egyesülésével – s ez nálunk még megfoghatatlan -
s azzal is kell végeznem!- Valósággal gyötrődött hazája sorsán, amit
ebben a beszélgetésében is kifejezett: «Hallom a villám csattogását.
Oroszországra iszonyú nyomorúság vár s a mi hatalmasainknak nem
lesz kezükben a vallási kérdés. Oroszország mint egységes nemzeti
államszervezet nem lépett egyesülésbe Rómával. Pedig egyedül ez ment-
hetné meg. Vájjon nem Iesz-e késő?- Oroszország még ma sem érti meg
prófétai szavát. Az elfogult pravoszlávia ki akarja zárni őt legnagyobbjai
közül, de ez nem sikerülhet, mert – amint egyik fajtestvére írja -
a «Matuska Rasszija-, Oroszország oly nagy és széles, hogy mindig van
és kell lenni helynek benne Szolovjov számára! Eljön s dereng is már az
idő, amikor a megvetett próféta az orosz filokatolikus mozgalom alap-
köve lesz.