22.07.2013 Views

Modern katolikus fejek

Modern katolikus fejek

Modern katolikus fejek

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Ö<br />

Ο Ζ Α Ν Α Μ<br />

ÍRTA<br />

SZALAY JEROMOS<br />

rülök, hogy olyan korban születtem, amikor sok teendő vár rám.<br />

Minden feladat előtt új lendületet érzek a munkára! – mondta<br />

Ozanam Frigyes a francia katolicizmusnak azokban a zavaros napjaiban,<br />

amikor az emberek tanácstalanul állottak a múlt, amely összeomlott,<br />

és a jövő között, amely még nem alakult ki. Száz év távlatából<br />

megállapíthatjuk, hogy Ozanamnál ez a kijelentés nem volt nagyhangú,<br />

üres beszéd, mert elismerésreméltó hitvédelmi és irodalmi munkáIkodásán<br />

kívül ő teremtette meg a felebaráti szeretetnek az újkorban egyik<br />

legnagyobbszabású tényezőjét, a Szent Vinceskonferenciákat.<br />

Ozanam Frigyes 1813 április 29-én született Milanóban,<br />

ahol lyoni származású atyja mint orvos működött. Milánóból i8i5-ben<br />

visszaköltöztek Lyonba. Az olasz kapcsolatok döntő hatással voltak<br />

Ozanam egész életpályájára. Gyöngéd, keresztény családi körben nevelkedett,<br />

melyben a keresztény életből táplálkozó felebaráti szeretetnek, a jótékonykodásnak<br />

nagy becsülete volt. De nem kell azt gondolni, hogy<br />

Ozanam könnyen, erőfeszítés nélkül lett azzá, aminek ismerjük. 1850ban<br />

írja önmagáról: «Sohasem voltam gonoszabb, mint nyolcéves<br />

koromban: makacs, dühös, engedetlen voltam. Ha megbüntettek,<br />

szembeszálltam a büntetéssel. Lusta voltam a legvégső fokban. Nem<br />

volt csintalanság, ami eszembe ne jutott volna. Pedig jó apa, jóságos<br />

anya és egy nagyon szelíd nővér irányították nevelésemet.» Azonban<br />

az odaadó nevelők szeretete, a gyermek lelkén szunnyadó nemes tulajdonságok<br />

győzedelmeskedtek az elhatalmasodni törekvő rossz hajlamokon.<br />

Szüleinek társadalmi állása és anyagi helyzete is olyan volt, mely<br />

a legkedvezőbb a szellemi és erkölcsi értékek kifejlődésére. «Hálát adok<br />

az Istennek, – írja 1836-ban egyik barátjának, – hogy olyan anyagi<br />

körülmények közé születtem, hogy éppen a szűkölködés és a jólét<br />

határán állottunk. Ez az állapot hozzászoktat bennünket ahhoz, hogy<br />

sokat megtagadjunk önmagunktól, anélkül azonban, hogy egészen<br />

meg lennénk fosztva minden nemes szórakozástól. Ebben a helyzetben<br />

az ember nincs kitéve annak, hogy egyedül vágyai kielégítésébe temetkezzék,<br />

de nincs kitéve az állandó nélkülözésből eredő kísértéseknek<br />

se. Isten tudja, milyen veszedelmet jelentett volna egyéniségemre a<br />

gazdagság elpuhultsága vagy a nélkülöző osztályok sokszor látható<br />

lealjasodása, elhagyatottsága . . . Érzem azt is, hogy ez a szerény állás,

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!