Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
243<br />
lommal egész szívükből tegyék!- Bazin «egész lelkéből» játszott művé-<br />
szetének széles hangszerén egyetlen melódiát: Szeressünk! «Korunk<br />
bajának orvosságát – mondja egyik regényében – nem kell keresni.<br />
Itt van, s ez: odaadni önmagunkat azoknak, akik oly alantra estek, hogy<br />
még reményük sincsen. Tárjátok ki lelketeket, szeressetek mindenkit,<br />
bármit tett légyen. Bocsássatok meg nekik, még ha ignorálják is azt.<br />
Nem tudják . . . Legyetek az öröm, az egyesség az egyenetlenségben...<br />
Ne beszéljetek nekik kötelességről, csak ha már megvigasztaltattak!<br />
Meg fogjátok ízlelni, mennyire szép az élet, amikor nem az Éné. Ne<br />
féljetek a rossztól, menjetek hozzá!»<br />
Bazin élete végig egyenes, hasonló a szülőföldjén, az angersi<br />
völgyben futó fehér úthoz, amelyet nyárfák és fűzfák szegélyeznek.<br />
Ez az egyenesség, az írói hivatásnak átérzése és a felelősségnek soha<br />
nem szűnő tudata Bazin imádságos lelkéből fakadt. Imádkozott és<br />
imádkoztatott különösen otthonában, a családja körében; nyolc gyer-<br />
mek atyja volt, akik közül két leány apácának öltözött be. «Ha az író<br />
életébe, vagy műveibe nézünk, találkozzunk a kereszttel!» – jelentette<br />
ki Bazin előttünk is, amikor szemtől-szemben ülhettünk vele abban a<br />
párisi szalonban, amelynek egész térségén egy fekete bársonyszalagon<br />
függő, remekművű elefántcsont feszület uralkodott. «De toute son âme»<br />
című regényében találjuk ezt a gyönyörű imát:<br />
«Uram, áldd meg a földet, melyre éj borul, áldd meg a várost és<br />
vidéket, a gazdagokat, hogy szeretetre induljanak, a szegényeket, hogy<br />
szeressék egymást; főleg a szegényeket, Istenem, s küldj a hazatérő<br />
apa elé gyermekeket az őrangyallal, aki mosolyra tanít. Távolítsd el a<br />
viszályt a házastársak közül; teremts békét a testvérek között; tedd<br />
boldoggá mindenkinek azt az órát, míg együtt vannak, a kicsiknek és<br />
nagyoknak, hogy egyikük se káromoljon, hogy inkább szeressen. Uram,<br />
könyörülj azokon, akik szomjúhozzák az igazságot és nem hisznek<br />
Benned; könyörülj azokon, akik nőni érzik fiatalságuk uzsoráját; könyö-<br />
rülj azokon, akik szeretnek s akiket nem lehet szeretni. Uram! imádlak<br />
mindazokért, akik még nem szeretnek, s életemet adom, hogy az övék<br />
jobb és kevésbbé kemény legyen.»<br />
Megindító jelenetet mesél el Bazin családi életéből egy asszump-<br />
cionista atya, aki látogatást tett az író Angers-melletti villájában.<br />
«1915 áprilisában volt, a világháború alatt, este 7 óra felé. A vendégek<br />
kis harangcsengésre lettek figyelmesek. Ez a jel az esti imára, amelyet<br />
vacsora előtt közösen végzünk – magyarázta meg Bazin és valameny-<br />
nyiünket egy földszinti terembe vezetett, ahol oltárszerű emelvényen<br />
állt a Szent Szűz szobra, körülvéve virágokkal és égő gyertyákkal.<br />
A terem megtelt és a családfő elrecitálta az esti imákat, amelyekre vala-<br />
mennyien feleltünk; utána következett a rózsafüzér; végül az angersi