Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
L<br />
M E R C I E R<br />
ÍRTA<br />
BELLER IPOLY<br />
e Cardinal est là! – suttogják egymás mellett elhaladva a rendjtársak.<br />
Igen, a nagy bíbornok megérkezett. Tíz perc múlva ott<br />
állnak az averbodei premontreiek a délszaki növényekkel díszített<br />
folyosón. A falon levő Van Dyck- és Verhaegen-képek áhítatosan<br />
ünnepélyes hangulata visszatükröződik az arcokon. Minden szem a<br />
«salle de cuir de Cordoue» (cordovai bőrrel bevont falú terem) ajtajára<br />
irányul, amelyen csak az imént ment be a generális apát kíséretével.<br />
Néhány pillanat múlva az ajtószárnyak ismét széttárulnak és megs<br />
jelenik egy magas, sovány, aszkéta arcú, széles, nyilt homlokú, átható<br />
tekintetű, bíborba öltözött főpap. A fehér tömeg földre omlik; Mercier<br />
bíbornok adja áldását Szent Norbert térdelő fiaira.<br />
Hát ez volna Ő? . . . – tűnődöm magamban, miközben a menet<br />
áthalad a «cour d'honneur»-ön. Ez volna a nagy Mercier, akiről annyi<br />
szépet hallottam, akinek glóriás alakját álmaimban már annyiszor<br />
magam elé képzeltem, és aki az előbb oly előkelő nyugalommal emelte<br />
fejünk fölé áldást osztó kezét? A templom ajtajában megfordulunk,<br />
hogy a pontifikáns szentelt vízzel hintsen meg bennünket. Megrezdülök,<br />
amint a fénylő arcra tekintek . . ., de a következő pillanatban ismét<br />
réveteg gondolataimba merülök . . ., hiszen csak a bágyadt téli verőfény<br />
táncolt egy keveset a hosszú ezüstös fürtökön . . . Felzúg az<br />
orgona és a menet az «Eçce sacerdos magnus» diadalmas hangjai mellett<br />
vonul a szentélybe. A barokk díszítésű reneszánsz-templom ünnepi<br />
derűjét bizonyos komoly kedvességgel tölti el a sok fehér kanonoki<br />
cappa és prémgallér közé vegyülő püspöki lila. Az ősz bíboros magáras<br />
ölti a főpapi ruhákat és végzi a püspökszentelés hosszú, de annál<br />
fenségesebb szertartását. Valóban fejedelmi alak, amint ott áll trónusán.<br />
«Sacerdos magnus», akinek a Szentlélek Úristen homlokára csókolta<br />
a főpapi méltóságot. Arca átszellemül, amint isteni küldetésének tudás<br />
tában égre emeli szemét, tekintete, hangja és minden mozdulata érseki<br />
címerének jelmondatát tükrözi vissza: «Apostolus Jesu Christi». Léleks<br />
zetünket visszafojtva hallgatjuk ajkairól a liturgikus szavakat és érezzük,<br />
hogy az egyes mondatok főpapi lelke mélyéből, a krisztusi ihlet hullamaiban<br />
megfürödve, szelíd áradatként hömpölyögnek Dánia és Izland<br />
új főpásztorának fejére. Felejthetetlen élmény, de azért mégis úgy<br />
érzem, hogy itt nem tudom az igazi nagy Merciert feltalálni; kiemelkedik,<br />
valósággal kimenekül e ragyogó színekben tobzódó pompából.