You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
128<br />
cselekedetről volt szó, ott is ügyelt arra, hogy a munkásság ne könyör-<br />
adományt lásson a juttatásban. így Harmel az egész világon elsőnek<br />
állapított meg családi bérpótlékokat, amelyeknek összegét teljesen a<br />
maga zsebéből, a gyártelep jövedelméből fizette. Ennek ellenére a családi<br />
bérkiegészítő pénztárt munkásbizottság vezette, amely maga határozott<br />
arról, hogy a sokgyermekes munkások milyen arányban részesüljenek<br />
bérkiegészítésben. Harmel tehát következetes volt elvéhez: «Minél<br />
jobban gyarapítjuk a munkások befolyását, annál nagyobb érdeklődést<br />
keltünk az intézmények iránt s a munkásság annál inkább megérti<br />
azok jótéteményeit. A munkásjóléti intézmények nem érdemlik meg<br />
igazában ezt a nevet, csak akkor, ha munkástanácsok útján önmaguk<br />
kormányozzák magukat. Ha azonban van is ilyen tanács, de csak tisz-<br />
teletbeli szerepet tölt be, még mindig nem jöhet létre igazi egység.<br />
A legjobb vállalkozó is képtelen megteremteni azt az erkölcsi egységet,<br />
amely termékennyé teszi a szervezetet. Ha viszont a munkások a tanács<br />
révén tevékeny részt kapnak a közös műben, akkor e kis társadalom<br />
tisztességét a saját becsületüknek tekintik, ami erőt és kitartást ad nekik,<br />
hogy az összesség javára dolgozzanak.»<br />
Ne gondoljuk azonban, hogy Harmel az elvont elméletek embere<br />
volt. Nagyon is mérlegelte a gyakorlati szempontokat. így bár a «Rerum<br />
Novarum» szellemében elérendő eszménynek tekintette, hogy a mun-<br />
kás értékálló magántulajdonhoz, lehetőleg ingatlanhoz jusson, egy-<br />
általán nem erőszakolta a gyártelep környékén a saját családi kertes-<br />
házak építését. Bámulatos éleselméjűséggel és önzetlenséggel felismerte<br />
azt a tényt, hogy olyan vidéken, ahol csak egy ipartelep van, a saját<br />
ház nem függetlenné, hanem éppen ellenkezően: teljesen lekötötte<br />
teszi a munkást. Az a munkás, aki verejtékes megtakarításából ilyen<br />
helyen otthont emel, jóban-rosszban ki van szolgáltatva az őt foglal-<br />
koztató üzemnek, hiszen csak házának feláldozásával változtathatja meg<br />
munkahelyét. «Már pedig – írja Harmel – a munkahely megválasz-<br />
tásának szabadsága egyik lényeges feltétele a boldogságnak.»<br />
De lehet-e ilyen körülmények között ipartelepet fenntartani?<br />
Bizonyára sokak lelkében felmerülhetett ez a kérdés. Igen, lehet.<br />
Harmel textilgyára mindig nyereséggel dolgozott. Amikor véres me-<br />
rényletek és sztrájkok dúlták fel Franciaországban a nagy ipartelepek<br />
életét, Val des Bois-ban fennakadás nélkül folyt a munka. Ezekben<br />
az üzemekben soha, még egy percig sem sztrájkoltak. Bertillon, az<br />
országos francia népmozgalmi szövetség elnöke, aki ioio-ben napokon<br />
keresztül tanulmányozta Harmel műhelyeit, a legnagyobb elragadtatás-<br />
sal számol be az itt látottakról. «A fegyelem is elsőrendű, – állapítja<br />
meg, – mert a munkások, akiknek emberi méltóságát mindenki tiszte-<br />
létben tartja, kifejlett felelősségérzetük folytán becsületbeli kérdésnek<br />
tekintik azoknak az intézkedéseknek keresztülvitelét, amelyeknek he-