You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
78<br />
jedelmében, a vallások történetét: mindezt meg kell tennem, ha azt<br />
akarom, hogy képes legyek gondolataimat kifejezni . . .» Első lát-<br />
szatra egy kissé merésznek és naivnak látszik ez az életprogram, de<br />
látni fogjuk, hogy az alatt a rövid idő alatt, amelyet a Gondviselés Ozanam<br />
rendelkezésére bocsátott, sokat megvalósított tervéből. Egyelőre a csend-<br />
ben, magányban szorgalmas munkával, bensőséges lelkiélettel készül<br />
a gyümölcsérlelésre, azoknak a szolgálatoknak a kimutatására, amelyeket<br />
a művelődés a <strong>katolikus</strong> vallásnak köszön.<br />
Annak, aki valamely szent ügy szolgálatára elkötelezi magát s ennek<br />
szolgálására fejleszti szellemi, testi erőit, az alkalom nem fog hiányozni.<br />
Aki szent ügy szolgálatában áldozatokra, munkára kész, az megtalálja<br />
az erői kifejtéséhez szükséges teret is. Ozanamnál is jelentkezett min-<br />
dig erőinek, önfeláldozásának mértéke szerint a munka lehetősége.<br />
Alig múlt tizennyolcéves, mikor Lyonban a saint-simonizmus – a<br />
kommunizmus egy faja – veszedelmesen terjedt. Újság is terjesztette<br />
azokat az eszméket, köztük azt a vádat is, hogy az Egyház nem felelt<br />
meg hivatásának, mert nem szüntette meg a kiáltó vagyoni egyenlőtlen-<br />
ségeket. A nagy városban nem akadt senki, aki felvegye a harcot ezzel a<br />
veszedelmes, sok embert megejtő tanítással. A fiatal Ozanam felelt meg<br />
rá ugyanazon újság hasábjain. Tanulmányát utána kis füzetben is<br />
kiadta. Goyau így jellemzi: «0 adott talán először példát, hogy milyen<br />
módszerrel és állásfoglalással kell a keresztény hitvédelemnek tárgyalnia<br />
azokat a szociális tanokat, melyek az Egyház figyelembe nem vételével<br />
vagy ellenére jöttek létre. Mielőtt elítélte volna a saint-simonizmust,<br />
mely jó oldalaival sok embert megszédített, mintha Ozanam azt mondta<br />
volna az Egyház nevében: Ezek a jó oldalak az enyémek, ez az én javam,<br />
az én multam, ezek az én eszményeim; mikor ezeket megtalálom a saint«<br />
simonizmusban, akkor észreveszem, hogy tőlem kölcsönözte őket.<br />
Szeretem feltalálni mindenütt az én tanításomnak, az én reményeimnek<br />
visszhangját. így Ozanam az ellenfél tanításában is felfedezte mindazt a<br />
jót, amit ezek az evangéliumnak és az Egyháznak köszönhetnek.-<br />
Ozanam 1833-ban Parisba megy, hogy jogi tanulmányokat végez-<br />
zen. A bensőséges családi életből kiszakítva elhagyatottnak, társtalan-<br />
nak érezte magát. Édesanyjának írja: «Itt vagyok tehát Parisban, szóra-<br />
kozás, külső vigasztalás nélkül. Kezdem érezni helyzetem minden<br />
szomorúságát, teljes ürességét. Én, aki annyira megszoktam a családi<br />
kör meghitt beszélgetéseit, annyi örömet találtam abban, hogy napon-<br />
ként magam körül láttam azokat, kik nekem kedvesek, aki annyira<br />
rászorultam a tanácsra és bátorításra, támasz és barátság nélkül<br />
vagyok ebben az önző városban, a szenvedélyeknek ebben a forga-<br />
tagában . . .»<br />
Ozanamnak nem a társadalmi összeköttetés hiányzott. Családi<br />
összeköttetései, Ampère-rel, a híres tudóssal való baráti viszonya követ-