You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
125<br />
marad más, mint a szervilizmus, vagy a lázadás.» Gyönyörű mondása<br />
Harmelnek, amely manapság különös jelentőséggel bír: «Tévednek<br />
azok, akik a cézári jog előtörése óta materiálisán fogják fel a tekintély<br />
eszméjét, akik azt hiszik, hogy kalácsról van szó, amely annál kisebb,<br />
minél inkább megosztják. A tekintély ugyanis szellemi kötelék. Abban<br />
a mértékben nő és erősödik, amely mértékben megosztják, csak tör-<br />
ténjék ez a megosztás a hierarchia törvényei szerint.-<br />
1882-ben a Montceau-les-Mines-ben kitört munkászavargások<br />
szomorú, de egyben kitűnő alkalmat nyújtottak Harmelnek arra, hogy<br />
a nagy nyilvánosság előtt gyakorlati s mindenki által felfogható érvek-<br />
kel is kidomborítsa reformnézeteit. A montceaui vasipari telep, az<br />
atyáskodó szociális katolicizmus akkori büszkesége, a íegmintaszerűbb<br />
jóléti és emberbaráti művekkel dicsekedhetett egész Franciaországban.<br />
Ezért is fordult ellene a marxisták dühe, akik az osztályharcos szellem<br />
lelohadásától tartottak. Az agitátorok által feltüzelt munkásság nyolc<br />
napon keresztül valósággal rémuralmat rögtönzött. Leverték és meg-<br />
gyalázták a kereszteket, dinamittal felrobbantották Szűz Máriának,<br />
a bányászok védőasszonyának gyönyörű szobrát, felgyújtották a kápol-<br />
nát, pozdorjává zúzták az iskolaépület berendezését. A baloldali sajtó<br />
a telep <strong>katolikus</strong> vezetőségét támadta, amely «bigottizmusával» provo-<br />
kálta az erőszakot. Harmel kötelességének érezte, hogy tisztázza az<br />
eszmei zűrzavart. Nyílt levélben jelentette ki, hogy a montceaui mód-<br />
szer nem az övé: «A munkaadók minden jótéteménye meddő, ha eljá-<br />
rásukban nem a munkásokra támaszkodnak. A tapasztalás azt mutatja,<br />
hogy még maguk a jótétemények is, amelyeket az agitátorok vakmerő-<br />
sége és perfídiája kiaknáz, új békétlenségek forrásává válnak. Gyakran<br />
figyelmeztettük a gyárosokat erőfeszítéseik hiábavalóságára. A mont-<br />
ceaui üzem tulajdonosa óriási áldozatokat hozott, szinte elhalmozta<br />
jóságával a munkásokat, de nem vonta be őket e csodálatos intézmé-<br />
nyék vezetésébe. Már pedig olyan telepen, ahol az egyéneket semmi<br />
erkölcsi kötelék sem fűzi össze, az agitátorok tevékenysége nem ütközik<br />
ellenállásba, a legdurvább hazugságok sem találnak ellentmondásra,<br />
a legjobb munkások gyanúba kerülnek s minden befolyás a rosszaké.<br />
Ha nincs társulás a jó érdekében, akkor a munkások védelem nélkül<br />
ki vannak szolgáltatva a rossz érdekében való társulásnak, amely mindig<br />
zsarnoki.» A montceaui üzem tulajdonosa, Chagot, megható lojalitással<br />
ismerte el Harmel kritikájának megalapozottságát. De Mun meséli el,<br />
hogy i884-ben a munkáskörök közgyűlésén miként jelent meg ez az<br />
egyébként fenköltlelkű <strong>katolikus</strong> munkaadó a szónoki emelvényen.<br />
«Könnyek ültek a szemében s remegett a hangja, amikor beszámolt a<br />
gyártelepén történt fájdalmas eseményekről. Kijelentette, hogy az atyás-<br />
kodás módszere megbukott és teljes elismeréssel adózott Harmel gon-<br />
dolatainak. Megrázó jelenet volt. Ha hazánk gazdasági történetének