You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
B<br />
B A T T H Y Á N Y - S T R A T T M A N Ν<br />
ÍRTA<br />
POSSONYI LÁSZLÓ<br />
atthyány-Strattmann Lászlót betegei, akiket sokszor csodával<br />
határos módon gyógyított meg, szentként emlegették és halála<br />
után meg is indult a neki tulajdonított imameghallgatások összegyűjtése.<br />
Nincsen tehát kizárva, hogy ezzel a névvel még találkozni fogunk az<br />
Egyház áldott emlékű tagjainak névsorában. Ugyanekkor egy másik<br />
szentéletű férfi életadatainak a gyűjtése is megindult Magyarországon,<br />
a Szabin testvéré, aki egyszerű ferencrendi fráter volt s aki életét szintén<br />
ritka hősiességben, szinte csodaszerű körülmények között élte le. Csakhogy<br />
ez a másik szentéletű ember az ország keleti végéből származott,<br />
Szatmár-megyéből, egyszerű mesteremberek fia volt, aratómunkába<br />
járt nyaranta és élete hányatott során, mint vándorló bérmunkás, mint<br />
tábori szakács a fronton és később mint kínai misszionárius, az életszentségnek<br />
olyan példáit adta, amelyek előtt méltán állhatunk meg<br />
elmélyülő tisztelettel, akárhová fejlődik – ma már egy másik birodalomból<br />
intézett – ügyük. Nem nyomhatjuk azonban el magunkban a<br />
kívánságot: milyen szép lenne, ha a XX. századbeli Magyarország -<br />
amely vagy feltámad lelkileg és ezzel előkészíti testi feltámadását is,<br />
vagy elsorvad a környező népek ostromában – valóban két ilyen szenttel<br />
indulhatna neki annak az új korszaknak, amely fenyegető tűzpróbára<br />
teszi ma a világ valamennyi népét és rostálja kíméletlenül az elmúlásra<br />
ítélteket. Mennyire növelné a jó szétszórt erőit nálunk, ha két ilyen<br />
hatalmas oszlop támaszthatná meg az emberek tudatában a megújuló<br />
magyarság lelki és szellemi boltozatát, akik a legmagasabb arisztokráciátói<br />
a föld hányatott sorsú munkásaiig ezt az egész, sokat tévelygő és<br />
sokat szenvedett népet szimbolikusan fel tudnák ölelni. Tudjuk jól,<br />
hogy töméntelen szent élet folyik le titokban, olyanoké, akik egy magasabb<br />
rendelés folytán rejtve kell maradjanak, akiket nem avat az Egyház<br />
hivatalosan szentté, mert példájuk nem okvetlenül szükséges, hogy az<br />
oltárról hasson tovább. Csak az bizonyos feltétlenül, hogy akit az<br />
Egyház szentté avatott, az valóban szent volt. A katolicizmus tagjai<br />
pedig imáikkal munkáljanak közre, hogy az Egyház minél bővebben<br />
onthassa számunkra a szent példaképeket.<br />
Mindezt azért írjuk le, mert Magyarországnak múlhatatlanul<br />
szüksége volna már, annyi évszázad lelki meddősége után, olyan szentekre,<br />
akik mai és élő példáikkal egész tömegeket ragadhatnának magukkai<br />
egy keresztényibb és emberibb életre, amiben sajnos, az utolsó