Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...

Általános és speciális nyelvészet
KIEFER FERENC
The linguistic study of particular languages must be based on generál considérations.
Descriptive grammars must incorporate the main results of theoretical linguistics. The
more a descriptive grammar reflects the advances in theoretical work, the more up to
date and valuable it is. The article examines somé contemporary grammars of English,
Germán and French from this point of view. From among the grammars considered The
Grammar of Contemporary English by Quirk et al., Engelberg's Grundriss der
deutschen Grammatik, and Le Goffic's Grammaire de la language française fare best.
1. Telegdi Zsigmond meghatározásában (1997. 9) „Az általános nyelvészet tárgya
a nyelv általában; ez a tudomány tehát a nyelvek felépítésének, működésének
és történeti mozgásának általános törvényszerűségeit kutatja, arra a
kérdésre keresi a választ, hogy mi is egyáltalán az emberi nyelv." Az általános
nyelvészet külön diszciplína, mely a hagyományos felfogás szerint nem azonosítható
a speciális nyelvészettel, egy adott nyelv leíró vagy történeti szempontú
tanulmányozásával. Ugyanakkor Telegdi több ízben rámutat arra, hogy
„aki speciális kutatásokkal foglalkozik, nem háríthatja el magától az általános
kérdésekkel való törődés gondját" (Telegdi 1968. 9). Telegdi azt is jól látta,
hogy a magyar nyelvtudomány - néhány kivételtől eltekintve - elmaradt a
nemzetközi nyelvtudomány fejlődésétől. A két világháború közötti időszakban
a strukturalizmus nem honosult meg nálunk, Laziczius Gyula munkássága
mélyebb hatás nélkül maradt. „Önmagában nem volt hiba, hogy nyelvtudományunk
kitartott a hagyományos úton.... Csakhogy ami eddig a teljes nyelvtudomány
volt, az új irányzat kibontakozásával a nyelvtudomány egyik részévé,
körülhatárolt tartományává szorult össze, és a fejlődés, az elméleti és módszertani
fejlődés, a másik területen lendült fel. Nyelvtudományunk így egyoldalúvá
vált, egyes területeken elért haladása ellenére elmaradt a nyelvtudomány
nemzetközi fejlődésétől. Ez a helyzet érdemben a felszabadulás után sem
módosult; a változás első határozottabb jelei csak újabban kezdenek feltünedezni"
írja Telegdi az ún. strukturalista vita bevezető előadásában (Telegdi
1961. 25). Majd így folytatja: „...évek, sőt - nem túlzás - évtizedek mulasztását