Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...

78 FÓNAGY IVÁN
az udvari regény nőideáljának, szerelem-eszményének negatív tükre, az a kép,
melyet a fabliaux (Boccaccio 'Dekameron'-jának őse és forrása) ad a nőkről és
a szerelemről.
Hasonló mechanizmuson alapulnak a devalváló jelentésváltozások. A biztosan
határozónak megfelelő modális partikula, a hangsúlytalan biztosan csak
valószínűséget fejez ki. Az eredetileg azonosságot jelentő angol liké, német gleich
hasonlósággá enyhül. A fokozó ófrancia assez 'nagyon' értéke gyorsan csökkent,
a 'meglehetősen' szintjére esett.
Az értékváltozás során egy darabig kétértéküek a szavak. Gyakran egymás
mellett áll a pozitív és negatív értéklés. A mai francia köznyelvben a malin hol
'eszes', 'ötletes', hol 'mafla', 'ügyefogyott' értelemben áll. A gonflé pozitív értelembenjoggal
öntudatos, sikeres emberre utal, negatív értelemben 'felfuvalkodott
hólyag'-nak nyilvánítja a személyt. Ezek az esetek egyúttal azt is mutatják,
hogy az ellentétes jelentések nemegyszer békésen megférnek egymás mellett.
Az irónia alakzata rendszeresen produkálja a kétértékű, kétértelmű kifejezéseket.
Benveniste Abel-kritikája (1966) revízióra szorul.
Az irónia pozitív előjelű is lehet. A negatívumot tagadhatja. így a szörnyű,
a rémes, a borzasztó, az irtózatos gyakran pozitív értelemben fokoz (szörnyen
okos, borzasztó kedves volt, irtó jó pofa). „A te gazember " számos helyzetben
kedveskedő, dicsérő. Ez persze nem a magyar nyelv sajátossága, általános nyelvi
tendencia. „C'est cruellement bon; Kegyetlenül jó" hirdeti a csokoládét egy
francia falragasz. „You scamp!" a „You rascal; Te szörnyeteg" szinonimája.
Lehet kedveskedés is: „also in playful use a term of endearment" olvassuk az
Oxford Dictionary-ben. A német fokozó határozószó, a sehr eredeti jelentése
'mit Schmerzen, schmerzlich; fájdalommal, fájdalmasan'. A két jelentés egyaránt
érvényes volt a 13.-14. században.
A jelentésváltozás és a szemantikai átrétegződés kapcsolata különösen
szembeszökő a pejoratív (és amelioratív) jelentésfejlődés esetében. Valójában
nem kivételes. A jelentésváltozás minden esetben átrétegződés következménye.
Helyesebben: a jelentés-rétegek átrétegződésében áll. A jelentés-struktúra új
rétegekkel bővül azáltal, hogy a szó vagy morféma alapjelentése vagy egyik levezetett
jelentése metaforikusán szerepel a beszédben. A metafora, a hallgatólagos
odaértés új jelentéssel bővíti a jelentés-szerkezetet. A jelentés tágulása egyes
jelentések lekopásához vezet. A jelentések egymáshoz való viszonyának, sorrendjének
módosulásával is megváltozik a szó tartalma. A jel átrétegződik. - Kézenfekvő
hasonlattal élve: amit hozzánk közeledő vagy tőlünk távolodó hullámoknak
látunk, az valójában állóhullámok játéka.
Brecht Szecsuani jóember-ének epilógusa a jelentés-szerkezetek fenti elemzésére
is vonatkoztatható: „nyitva maradt minden kérdés", (a) Milyen módon lehetne
kifejteni, explikálni (a szó szoros értelmében) azokat az implicit kijelentéseket,
melyeken a jelentés-szerkezet alapul? (b) Mikor váltja fel az egyik jelentés a
Nyelvtudományi Közlemények 95. 1996-1997.