Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...

196 SZENDE TAMÁS
(iv) Azt mondtuk, a jelenség logikai, és ezzel tényállásleíró, vonatkozásai
nem föltétlenül érzékelhetők közvetlenül. A kérdés most már az, találunk-e árulkodó
morfológiai vagy grammatikai jegyeket, amelyek megmutatják, hogy a
fogalom- és ezzel a tényállásjelölés nem adekvát. Ha a fogalom- és tényállásjelölés
alaktani megoldásai függetlenek a jelölt természetétől, azt várjuk, hogy a
kép egységes legyen. Valóban erről van szó. A kategóriaváltásban szereplő szavak
és akár kifejezések lehetnek - a váltást tükrözően - jelöltek vagy jelöletlenek.
Jelöletlen a. filozófiaszó példájában: a szóalak nem tanúsítja a kategóriaváltást.
Ha viszont jelöltek, két fő változat adódik.
(iv/a) A jelöltséget hordozhatja szemantikai összetevő. Például a feltételrendszer
összetételben az utótag az általános terminus általános jellegének artikulált
szemantikai jegye. (A feltétel utal egyedi dologra, & feltételrendszer azonban
egyedi feltételek rendezett halmazának általános megjelölője.)
(iv/b) A jelöltség kifejezést kaphat emellett morfológiai-szintaktikai eszközök
révén is. A filozófiák szóalakban a többes számjele - a konkrét fogalom utalására
használva a szót: 'egynél több egyedi, meghatározott körülmények között
alkalmazott eljárás' - kizárja az absztrakt terminus értelemben való használatot.
Abban a szerkezetben pedig, hogy egy feltételrendszerek között '[közelebbről meg
nem határozott] bizonyos feltételektől függően' a határozatlan névelő és a többes
szám együttes, agrammatikális használata szintaktikai jelöltséget tartalmaz.
Figyeljünk fel arra, a kommunikáció eredményessége szempontjából lényeges
adottságra, hogy a morfológiai-szintaktikai jelöltség mozzanata mindig
megszüntetheti a szöveg(részlet) ambiguitását, határozatlan többértelműségét,
míg a szemantikai jelöltség csak feltételesen, a jelöletlenség pedig nem. Ezért
lehet az egy feltételrendszerek kifejezésnek a kizárólagos interpretációja a 'valamilyen
(egyedi) feltételek'.
Az elmondottak alapján az is világos, miért nem közvetlenül észlelhetők a
közlőtársak számára a kategóriaváltás itt említett esetei. A jelenség ugyanis a
valóságra utalással van közvetlen kapcsolatban, nem pedig a fogalomjelölő
lexikai egységek önmagukban tekintett jelentésszerkezetével. (Feltárása ennélfogva
mindig teljes szövegjelentések elemzését kívánja meg, hiszen a kategóriaváltás
tényét nem vagy nem következetesen jelzik alaktani vagy szintaktikai
jegyek.) Nemkevésbé fontos viszont, hogy a valóságra utalás célpontosságának
feladása mögött ebben az esetben a lexikai egységek jelentésének torzítása áll:
az eredeti fogalomjelölők helyére olyan egység lép, amely a specifikáló jegyek
tekintetében hiányos. Ez a tulajdonképpeni oka a közlemény információveszteségének.
2. Ha most a mindennapi nyelvhasználat közvetlen tapasztalatainál maradva
hangtani adatokat vizsgálunk, mutatis mutandis azonos tartalmú következtetésre
jutunk.
Nyelvtudományi Közlemények 95 1996-1997.