Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...

50 FÓNAGY IVÁN
'félretolni, elvetni, semmibe venni' jelentést. Ha nem számolunk a két francia és
a két magyar szó eltérő jelentésszerkezetével az // a brûlé le feu „Nem vette tekintetbe
a tilos jelzést" mondatot „Elégette a tűzet"-tel kellene fordítani. 10
De szokatlan mondatok jöhetnek létre akkor is, ha egyes ma is élő, az alapszókincsünkhöz
tartozó, szót régebbi, például század eleji jelentésszerkezetük
szerint használjuk. A koronként szót teljes jogú eleme a mai nyelvnek. De nem
mondanánk és nem is írnánk: „lorgnetten át nézte koronkint a vidéket", mivel a
koronként szónak nem maradt fenn az 'időnként' jelentése. - A szavak jelentésszerkezete
motivált, de konvencionális: nyelvhez, korhoz kötött.
Talán nem csodálkozunk eléggé azon, hogy habozás - látszólag gondolkodás
- nélkül megértjük, a fog ige 23 jelentése közül, melyiket kell választanunk,
hogy helyesen értelmezzük a hallott vagy olvasott jelentést. A 'kontextus'-ra
való utalás a bonyolult kognitív művelet keretét jelzi csak. A keret kitöltetlen.
Beható nyelvlélektani kutatást igényel. A hallgató vagy olvasó észre sem veszi,
hogy 'választott', hogy a fog szó nem egyértelmű. 11
Nyelvtani szerkezetek jelentésstruktúrája
A komplexitás nemcsak a lexémák jelentésszerkezetére jellemző. Minden nyelvi
jel szemantikai szerkezete strukturált, így a névmásoké, a -banZ-ben ragé, vagy
a múlt időt jelző -t jelé. Talán a birtokos személyrag vagy a birtokos szerkezetek
poliszémiája a legszembeszökőbb. Nevének megfelelően birtokviszony jele
(Szent Péter esernyője, A tudós macskája); ugyanakkor jelölhet rokoni kapcsolatot
(Mátyás anyja, Gőg és magóg fia), szerelmi viszonyt (Lady Chatterley
szeretője); alá- vagy fölérendeltséget (A legyek ura); a rész és az egész viszo-
* A „Hogy megy''' nem felel meg a „Comment allez-vows?-nak, melyben az aller egészségi
állapotra utal, és nem valamilyen munkálatra vagy kereskedelmi tevékenységre. - A felszínen
azonos jelentésű angol és német szavak egybevetésével mutatja be a jelentésstruktúrák eltérését
Leisi (1973), Albrecht (1973) a német és francia szavakat veti egybe: „un coup de pied" > „ein
Fußtritt", „un coup fusil" —> „ein Gewehrschuß", „un coup de vent" —> „ein Windstoß" (45).
*" A francia^a/Ve hol fedi, hol nem fedi a német machen jelentéskörét, a francia mettre tárgya
szerint, hol a legen (mettre des chaussure), hol a streuen (mettre du sel) igének felel meg
(Albrecht 1973. 44 f.).
11 A középfelnémetben a Welt 'világ'-nak megfelelő wërlt szó 'világ'-on kívül 'kor'-t,
'korszak'-ot is jelent. A szó jelentést válthat egyazon mondaton belül: „Origenes wissagete, wie
sehs werelde solden wesen (...), und in der sibenden werlde so solde diu werlt gar zergen „Origenes
megjósolta, hogy hat korszak (werelde) követi egymást (...), és a hetedikben a világmindenség
(werlt) megsemmisül" Der Schwabenspiegel. (W. Wackernagel Hrsg. Zürich 1840; idézi
Lexer 1915). Aki a mondatot leírta nyilván észre sem vette, hogy ugyanazzal a szóval jelölte a
'korszak'-ot és a 'világmindenség'-et. Ugyanilyen „következetlenül" szerepel a világ szó, hol
'fény, lux', hol világ saeculum', hol 'élet-vita' jelentésben egy-egy evangélium-fordításon belül a
MünchK-ben.
Nyelvtudományi Közlemények 95. 1996-1997.