Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...

AZ ANALÓGIA JELENTÉSE AZ ARAB NYELVTANI IRODALOMBAN 131
formális, vagy belső racionális tényezőkre támaszkodó magyarázatokkal. 8 Az analógia
lehetővé tette a szabálytalan formák szabályosakként való magyarázatát.
Mahdí Makhzúmí szerint az arab nyelvtantudósok sok tekintetben függtek
egymástól. Elfogadja a basrai és a kúfai iskola föntebb adott jellemzését, és a
módszertani különbségeiket a két város kulturális különbségével igyekszik magyarázni.
A kúfai nyelvtudósok ugyanis leginkább a városban nagyon erős Koránolvasók
(qurrâ *) iskolája hatásának voltak kitéve, márpedig ők a szent szövegek
helyes kiejtésére törekedve a hagyományra támaszkodtak. Azt igyekezték reprodukálni,
amit hallottak. Számukra a tudás halláson alapuló (sarrfí) volt. 9
A basrai nyelvészek ezzel szemben a városukban működő teológiai iskolával
voltak szoros kapcsolatban. Ebből következőleg ők a városban élő teológusok
és jogtudósok módszereit vették át. Wâsil Ibn c Atâ' (megh. 748-ban), a racionális
teológiai irányzat megalapítója és ezen belül a mu c tazilita iskola apja, Basrában
élt. 0 a híres Hasan al-Basrî tanítványa volt. 10
A jogtudomány (fiqh) és a jogtudósok (fuqaha) tevékenységének más tudományokra
gyakorolt hatását már G. Anawati méltatta. 11 Anawati nem bizonyítja
állításait, mivel az épp most idézett véleményét evidensen igaznak tartja. Ezt a
nézetét igazolja G. Endress is, amikor a nyelvtan és a jogtudomány módszertani
kapcsolataira mint a szakirodalomban közismert és elfogadott tényre hivatkozik.
12 Idézett müvében az c illat, 'asl és far* terminusokról a következőket
mondja:
„Auf die Zusammenhänge zwischen den methodischen Prinzipien der arabischen
Grammatik und der Prinzipienlehre der islamischen Jurisprudenz ... ist
schon verschiedentlich hingewiesen worden. Beide Disziplinen gehen aus von
einem Fundus garantierter Sätze, den usül..., auch adilla (Beweise ...): im Recht
die durch den Koran, den Propheten oder eine andere unumstrittene Autorität
° G. Weil Die grammatischen Schulen von Kufa undBasra Leiden 1913. 9: „Nachweise für
die Richtigkeit dieser scheinbar unregelmässigen Formen sind die Häufigkeit ihres Vorkommens
und die äusserlich schematische oder innerlich rationelle Folgerichtigkeit der Ableitung der
abgeleiteten Formen aus den Grundformen. Je nachdem, in welchem Masse diese beiden Kriterien,
der Usus (isti c mäl) und die Analogie (qijâs) in jedem Falle nachzuweisen sind, ist es erlaubt,
weitere Formen nach ihrem Muster zu bilden."^ Mahdi al-Makhzumî, i. m. 22-43.
10
Mahdi al-Makhzumî, i. m. 368-369.
** G. Anawati, Philosophy, Theology and Mysticism. in: The Legacy of Islam, ed. J.
Schacht-C. E. Bosworth, Oxford, 1974. 354: „First of all, the formation of the schools of grammarians,
one at Kufa and one at Basra. Discussions between philologists led to the élaboration of
a certain number of catégories with an exact vocabulary, of which philosophy did not fail to make
use. Still more influential was the activity of the schools of religious law ... It is interesting to note
the place taken by logic in thèse discussions, an 'ancient logic' centred entirely on reasoning by
analogy (qijâs)."
*2 G. Endress, Grammatik und Logik; Arabische Philosophie im Widerstreit. In: Sprachphilosophie
in Antike und Mittelalter, hrsg. B. Mojsisch - Br. Grüner, Amsterdam, 1986. 163-233.
Nyelvtudományi Közlemények 95. 1996-1997.