Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...

NYELVI JELEK DINAMIKUS SZERKEZETE 59
zető elmélet (Hermann 1936). A fogalmi gondolkodással állítja szembe Frobenius
(1933) az 'elragadtatást': a német 'Begriffenheit' ugyancsak a greifen származéka.
Ezúttal azonban nem az ember ragadja meg verbális eszközök segítségével a természeti
tárgyakat: természet és természetfeletti erők ragadják meg az embert.
„Az elragadtatás-tói a megragadás-ig vezető út (legalábbis számunkra) a kulturális
fejlődés alfája és ómegája", írja Forbenius (242). 35 (Az érdekel ige az
érdeklődést is az 'érintés'-re, 'érintgetés'-re vezeti vissza, jelezvén, hogy az
érdekel minket, ami közvetlenül érint.)
A lát és a megfelelő német, angol, francia igék a vizuális érzéklés felől közelítik
meg a megértést. A szimat, (meg)szimatol kiterjed a kognitív tevékenység
ösztönös formájára. Egyik felfogás sem új keletű, amint ezt a közös gyökre visszamenő
- egyfelől a látást, a hallást, a megfogást, másfelől a tudást, gondolkodást,
megértést jelölő szanszkrit, görög, latin, germán, szláv szavak tanúsítják. 36
A nehézség felől közelíti meg a kognitív tevékenységet a gond-ra. utaló gondolkodás
és a töpreng szó, 37 a mérlegelés felől a francia penser 'gondolkodni, a
peser 'mérni' alakváltozata; tükrözés-elméletet sejtet, a tükröződésre és gondolkodásra
egyaránt utaló réfléchir. A megőrzésből, rögzítésből indul ki a német
verstehen 'megért', a stehen 'áll, megáll' származéka. 38 A véletlen, a váratlan
(ismeretlen eredetű) ötlet szerepére emlékeztet a taláfi 9 , találgat. A gondolkodás
két fázisára, a hasonló jelenségek egybegyűjtésére és az ezt követő szelekcióra
utal a latin cogito 'gondolkodom' < co-agito 'egybegyüjtök' és intelligo
'megértek', szószerint 'több közül választok'. Szent Ágoston ki is fejtette a két
33 Világosan mutatja ezt a dialektikus egységet a latin comprehendo 'összefog, megfog,
megragad, felfog, megért'. A francia saisir jelentésszerkezete egyesíti a 'prednre vivement et
fortement [hirtelen, erősen megragad]', a 's'emparer [hatalmába kerít]', a 'percevoir [észlel]',
'discerner [megkülönböztet]', 'comprendre [megért]' jelentést. Ugyanez áll lényegében a német
(er)fassen, begreifen, az angol to grasp, az orosz ponjat' (ponimaí ) igére (Kovács 1957, 1968).
34 TESz adatai szerint az ér alapjelentés alapján képezett ért már a 14. század második
felében felvette az 'eszével felfog' jelentést.
35 „Der Wandel von der Ergriffenheit zum Begreifen ist und bleibt (wenigstens für uns) das
A und das O jeder Kulturbildung."
36 A látás és a kognitív tevékenységek kapcsolatára utal a közös tőből eredő görög .... 'lát,
megfigyel, elképzel',... 'tud, ismer'; latin video 'lát', szanszkrit véda 'tud', német wissen; hasonlóképpen
a latin oculus 'szem', a német Auge 'szem', és achten 'figyel, ügyel, vél', a gót aha
'megértés, gondolkodás. - A kognitív tevékenység szláv szókincsét ebből a szempontból elemezte
Kovács Ferenc (1957. 1960).
37 A gond szó a 15. század második felében egyfelől 'aggasztó, gyötrő, nyomatszó gondolatot',
másfelől 'gondolat'-ot, 'gondosság'-ot, 'pontosság'-ot jelent. A töpreng a Gyöngyösi
kódexben (1525) 'grübeln, sich ängstigen, sich grämen' jelentéssel szerepel (TESz töpreng).
A gond és a gondolkodás egybekapcsolásának megtestesülése Rodin 'Penseur' szobra.
38 A kettőt egybefoglalja a középfelnémet verstan 'zum Stehen bringen [megállít]',
'wahrnehmen [érzékel]', 'verstehen [megért]'.
3^ Heltai Gáspár 'kieszel' értelemben használja (1. TESz talál és talán).
Nyelvtudományi Közlemények 95. 1996-1997.