Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...
Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...
Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Szintaxis, szemantika, nyelvi érintkezés 1<br />
SZABOLCSI ANNA<br />
This paper discusses two syntactico-semantic features that some languages of the<br />
Danube basin share, presumably due to areal influence rather than genetic or typological<br />
relatedness. One is the preposing of multiple interrogative phrases in Romanian,<br />
Serbo-Croatian, and Hungarian. The other is the existence in Serbo-Croatian and Hungarian<br />
of negative polarity items whose licensors do not include clause-mate negation.<br />
These phenomena indicate that linguistic contact (if indeed that is the culprit) can<br />
impact quite subtle and high-level properties of grammar.<br />
1. Nyelvszövetségről (Sprachbundról) akkor beszélünk, ha egymással rokonságban<br />
nem álló, de földrajzilag egymás legszorosabb szomszédságában élő<br />
nyelvekben a tömeges kétnyelvűség folytán közös tulajdonságok alakulnak ki,<br />
amelyek egyszersmind megkülönböztetik őket a körülvevő más nyelvektől.<br />
A nyelvszövetségekre vonatkozó kutatások többségükben hangtani természetűek<br />
(a mondattan területének klasszikus témája a balkáni infinitívuszok kérdése).<br />
Elsősorban hangtani jegyekkel jellemzi Gáldi (1947) is „a dunatáj nyelvi<br />
alkatát": a jésítés, az első szótagi kötött hangsúly és a fonemikus hangzóhosszúság<br />
paramétereivel. A jelen írásban a magyar nyelvnek két olyan, a mondattan<br />
és a jelentéstan határára eső jelenségére szeretném fölhívni a figyelmet, amelyek<br />
föltehetőleg szintén nyelvszövetségi természetűek, noha izoglosszáik nem<br />
egészen azonosak az említett hangtani jegyekével. Az én ismereteim szerint ezek<br />
a jelenségek meglehetősen egyedülálló példái annak, hogy az érintkezés a nyelv<br />
„magas" szintjére hasson.<br />
2. Többszörös kérdések<br />
Többszörös kérdéseknek nevezem azokat a mondatokat, amelyek két vagy több<br />
kérdőszót tartalmaznak. Sok nyelv, például az angol, a német, a francia úgy jár<br />
1 A román adatokat Bende-Farkas Ágnesnek és Ioana Stefanescunek, a szerb-horvát adatokat<br />
Ivana Lyonnak köszönöm. A nyelvszövetségek általános kérdéseiben Bakró-Nagy Marianne<br />
és Hajdú Péter volt segítségemre.