Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...

30 É. KISS KATALIN
A pro (5a)-beli jelenlétének szemantikai bizonyítéka, hogy az utána jelentésében
is benne van az őutána-boii ő névmás referensére való utalás. Az (ld),
(2a,d), (3a,d) és (4a,d) mondatok utánuk, illetve mellé, melléjük, hozzá, hozzájuk,
belé, beléjük eleme is az adott ige direkcionális thematikus szerepű argumentumát
képviselő megnevező kifejezés.
Morfológiai síkon az utána, illetve a többes számú utánuk, melléjük, hozzájuk,
beléjük esetében egyértelmű a névmásra utaló, vele egyeztetett személyrag
jelenléte. De valójában ott a személyrag a hozzá, mellé és belé alakokon is!
Ezek -á, illetve -é végződései egyszerre testesítik meg az archaikus lativusragot
és az egyes szám 3. személyű birtokos személyragot. Az egyes szám 3. személyü
birtokos személyrag magánhangzója eredetileg a lativusraghoz hasonlóan
szintén hosszú volt, s mássalhangzó előtt, például a kezét, lábát esetében ma is
az. A hozzá, mellé, belé típusú alakokban a magánhangzó megrövidülését bizonyára
egyidejű lativusi funkciója akadályozta meg.
Annak, hogy a hozzá, mellé, belé toldaléka nemcsak a régiségben funkcionált
egyszerre lativusragként és birtokos személyragként, hanem jelenleg is kettős
szerepet tölt be, a következő bizonyítékai vannak. Egyrészt az olyan személyragozható
névutók esetében, melyek nem lativusragosak, egyes szám 3. személyben
külön ki kell tenni a birtokos személyragot: például fölött-e (áll), mellett-e
(szól). Sőt, a birtokos személyrag a lativusrag után is megjelenhet a szó végén
szokásos alakjában is: például a mellé (ül) mellett a melléje (ül) is lehetséges.
Az alábbi paradigmák egyes szám 3. személyű alakjai között tehát semmiféle
különbség sincs; mind személyragot viselnek:
(7) utánam b. mellettem c. mellém
utánad melletted melléd
utána mellette mellé/melléje
utánunk mellettünk mellénk
utánatok mellettetek mellétek
utánuk mellettük melléjük
Következésképp a MMNyR-nek ezen igekötőszerű elemek státusával kapcsolatos
álláspontja nem következetes: ha a személyragos utánuk, melléjük, hozzájuk,
beléjük, utánam, melléd, hozzánk, belétek alakok nem lehetnek igekötők,
csak valódi határozószók, akkor az utána, mellé, hozzá, belé sem igekötők, hiszen
ők is személyragot viselnek.
2.2.2. A személyragozás magyarázata
Akár igekötőkként, akár valódi határozószókként elemeznénk az utánam, melléd,
mögé-szeríí elemeket, nem kapnánk rá magyarázatot, hogy miért viselnek
személyragot, pontosabban miért egyeznek igéjük egyik vonzatával. A különféle
Nyelvtudományi Közlemények 95. 1996-1997.