Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...

AZ ANALÓGIA JELENTÉSE AZ ARAB NYELVTANI IRODALOMBAN 133
minket érdeklő kérdésre, mint amennyit Endress müvében találhatunk. Müvében
azt olvashatjuk, hogy az arab nyelvtudósok célja az ún. standard rögzítése volt,
és mi ezt ismerjük mint qijâs-V 6
A nyelvi jelenségek különböző fajtáit megvizsgálva megállapítja, hogy a
mondattan területén sokkal nehezebb volt a nyelvi tényeket az analógia alá rendelni,
mint a fonetikában. E problémával szembesülve két elvet követtek: 1. megkülönböztették
az „erős" és a „gyönge" formákat; 2. figyelembe vették a hasonlóságot
és a különbözőséget, amikor megállapították a „gyökér", az alap formákat
és a származtatott, „elágazó" eseteket. 17
A folytatásban azt mondja, hogy a basrai hagyományban a qijâs megelőzi a
szöveget („A Basra le qijâs, «(l'analogie», passe avant les textes") es a basrai
tudósok gyakran hasonlították a bírókat a nyelvtudósokhoz („Chez les Basrites,
comparer le grammairien au juge est chose fréquente").
Fleisch is hivatkozik a nyelvtan és a jog párhuzamosságára, említés nélkül
hagyva az analógia terminus esetleges jelentéskülönbségét a különböző tudományokban,
vagy éppen a nyelvtani és a jogi művek születésének különböző
időpontjaiban.
Síbawaihi könyvét (Al-kitâb) olvasva azonnal észrevesszük, hogy óvatosaknak
kell lennünk. O e legkorábbi és egyben legnagyobb nyelvészek közé tartozik,
mégpedig a teológusok racionális módszereit követő basrai iskola tagjaként.
Ha könyvét összehasonlítjuk al-Sâfi c î Risâlat című művével, akkor észrevehetjük,
hogy nála a qijâs terminus nem fordul elő olyan gyakran, mint az utóbbiban.
Síbawaihi ezen túlmenően nem ismeri az analogikus következtetésnek sem azt
az elméletét, sem azt a terminológiáját, amelyet a bevezetőben éppen al-Sâfi c î
munkássága nyomán írtunk le.
Síbawaihi, aki időben egy fél évszázaddal előzte meg al-Sâfi c ît, nem használta
magát a qijâs szót sem terminus értelemben, hiszen gyakran helyettesíti
más kifejezésekkel. Ez nem fordulhatna elő al-Sâfi c î jogi művében, mivel a szó
ott olyan terminus technicus, amelynek jól definiált jelentése van, és ebben a
minőségében nem lehet más terminussal helyettesíteni.
Síbawaihi művében például a következőket olvashatjuk: Ma ahsana ' Abdallah.
Za c ama al Khalílu annahu bi-manzilati qawlika: say'un 'ahsana Abdallâhi.
Ebben a mondatban a bi-manzilati kifejezés azt sugallja, hogy a két mondat
analogikus. A folytatásban (fa ga c alahu lahu mithâlan wâhidan jagrî c alaihi, fa
subbiha hâdha bi-mâ laisa min al-ffl...) a {subbiha szó, valamint a mithâlan
Henri Fleisch, Traité de Philologie Arabe 1., Beyrouth 1961. VIII: „Le grand effort des
grammairiens arabes a été précisément d'établir la norm: le qijâs."
1 ' I. m. 6: „Le concept de ressemblance (sibh) et diversité (farq), autrement dit de la ressemblance
partielle (1) permet d'établir des rapports entre des mots différents et donc de constituer
'asl Qtfar 0 ."
18
Síbawaihi: Al-kitâb 1., éd. c Abdassalâm Mohammad Hârun, Cairo 1988. 72-73.
Nyelvtudományi Közlemények 95. 1996-1997.