Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...
Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...
Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
122 KIEFER FERENC<br />
calledup the man 'János felhívta a férfit' mondatban a calledup 'felhív' össszetartozik,<br />
a John called from the office 'János a hivatalból hívott' mondatban a<br />
from '-ból/-ből,-tól/-töT nem tartozik az igéhez. Ennek igazolásához felhasználható<br />
egyik kritérium a szenvedő szerkezet képzése: a The man was called up 'a<br />
férfit felhívták' jó mondat, a *The office was called from kb. 'A hivatal hívtakból'<br />
nem az. De szétválasztják a kétféle szerkezetet a kérdő mondatok is: az első<br />
esetben az ige bővítményére a whom 'kit', what 'mit', kérdőszókkal, a második<br />
esetben a where 'hol', when 'mikor', how 'hogyan' stb. kérdőszókkal kérdezhetünk<br />
rá. Az igeosztályok ismeretében a komplementáció osztályozásánál a<br />
döntő szempont az, hogy egy ige milyen komplementumot kíván vagy enged<br />
meg. Pl. a komplementum lehet egyszerű főnévi csoport (mint pl. a see, cover<br />
igék esetében), viszonyszós főnévi csoport (mint pl. a décide on, payfor igék<br />
esetében), finitumot tartalmazó tárgyi mellékmondat (mint pl. az accept, 'elfogad',<br />
regret 'megbán' igék esetében), nem finit mellékmondat (mint pl. az expect<br />
'elvár', promise 'megígér' igék esetében) és így tovább. A nyelvtan az angol<br />
nyelvtanírás történetében valószínűleg először tesz említést az aspektusról és<br />
viszonylag részletesen tárgyalja a folyamatos-befejezett aspektuspárt. A nyelvtan<br />
szerencsésen ötvözi az elméleti kutatások és a leíró munkák eredményeit. (Ez<br />
még inkább érvényes ennek a nyelvtannak bővített és átdolgozott változatára:<br />
Quirketal. 1985).<br />
Egy más típusú, de ugyancsak korszerű angol nyelvtan a Collins Cobuild<br />
English Grammar (főszerkesztő John Sinclair), amelynek első kiadása 1990-ben<br />
jelent meg. A nyelvtan koncepciójának újszerűségét jelzik már a fejezetcímek is.<br />
íme, így hangzanak: 1. Referring to people and things ('Hogyan utalunk emberekre<br />
és dolgokra'), 2. Giving information about people and things ('Hogyan<br />
írjuk le az embereket és a dolgokat'), 3. Making a message ('Hogyan épül fel a<br />
közlés'), 4. Varying the message ('A közlés változatai'), 5. Expressing time ('Az<br />
idő kifejezése'), 6. Expressing manner and place ('A mód és a hely kifejezése'),<br />
7. Reporting what people say or think ('Az idézés'), 8. Combining messages<br />
('Közlések kapcsolódásai'), 9. Making texts ('Szövegalkotás'), 10. The structure<br />
of information ('Az információ szerkezete'). A nyelvtan példaanyaga teljes egészében<br />
a 20 millió szövegszót tartalmazó Cobuild (=Collins Birmingham University<br />
International Language Database) korpuszból származik. A korpusz<br />
kizárólag a 70-es és 80-as években publikált írott nyelvi és magnóra felvett<br />
beszélt nyelvi szövegekből áll. A nyelvtan az aktuális nyelvhasználat nyelvtana<br />
kíván lenni, a „potenciális nyelvhasználatról" nem szól. A nyelvtan nem tartalmaz<br />
bibliográfiát, felépítését, koncepcióját illetően azonban, mint ahogy erről az<br />
előbb említett fejezetcímek is tanúskodnak, az elméleti nyelvtudomány eredményeinek<br />
is sokat köszönhet.<br />
<strong>Nyelvtudományi</strong> Közlemények <strong>95.</strong> <strong>1996</strong>-<strong>1997</strong>.