Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...

Van-e általános nyelvészet és magyar nyelvészet?
A személyragos igekötőszerű elemek ürügyén
É. KISS KATALIN
The paper argues against the assumptions fairly general in Hungary that general
linguistics and Hungarian linguistics represent two separate branches of science, and
studies of Hungarian linguistic problems employing an internationally accepted theoretical
framework belong to general linguistics. It is argued that only the analysis of
particular languages can lead to general linguistic claims, and the description of a particular
language cannot be done without any regard to what is known about human languages
at the given time. It is shown on a particular problem, the question of the verbal
prefix supplied with an agreement marker (e.g. Mari utánuk futott a fiúknak 'Mary
after-3PL ran the boys-DAT [Mary ran after the boys]', that it cannot be analyzed consistently
on the basis of language internal observations alone. A general linguistic background,
on the other hand, makes it clear that the agreeing prefix is an incorporated
postposition. The paper distinguishes synchronic postposition incorporation from its
grammaticalized version exemplified by Mari hozzávágta a labdát a fiúkhoz 'Mary at
threw the ball the boys-at [Mary threw the ball at the boys]'. The crosslinguistic generalization
that postpositions expressing a goal can incorporate freely, those expressing
a location can incorporate marginally, whereas source postpositions cannot incorporate
is derived from aspectual considerations.
1. Általános nyelvészet - magyar nyelvészet
Ahhoz nem férhet kétség, hogy általános nyelvészeti problémák léteznek; ilyennek
minősül minden olyan kérdés, mely az emberi nyelvek közös sajátságaira
vonatkozik. De vajon önálló tudományágat alkot-e az általános nyelvészeti problémakör;
vajon az általános nyelvészeti kérdések elválaszthatók-e az egy-egy
nyelvre vonatkozó speciális nyelvészeti kérdésektől; s vajon a speciális nyelvi
kérdések megválaszolhatók-e általános nyelvészeti háttér nélkül? Meggyőződésem,
hogy nem; hogy az általános és a magyar nyelvészet nálunk az utóbbi évtizedekben
általánossá lett kettéválasztása épp olyan abszurd, mintha Magyarország
növényeinek biológiáját, azaz a magyar növénytant önálló tudományágként
megkülönböztetnénk az általános növénytantól; mintha úgy vélnénk,
hogy az általános növénytan nem az egyes országok növényeit tanulmányozza,
hanem valami mást; és mintha azt gondolnánk, hogy a magyar növények tanul-