Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...

AZ INTENCIONALITÁS MINT A KOGN1TIVIZMUS ALAPKATEGÓRIÁJA 175
Nicholas Humphrey (1986) részletesen tárgyalja a vitát Loeb és Jennings
között, valójában aktualizálja Jenningset, s Dennett (1987, 1994) ezt viszi
tovább. Nemcsak arról van szó tehát, hogy a tudós mikor használhat cél- és
funckió-fogalmakat az állati viselkedés magyarázatában, hanem arról is, hogyan
segít a funkciós beszédmód, az intencionális hozzáállás abban, hogy eligazodjunk
a világban, vagyis hogyan támogatja az értelmezést, a rend keresését. Jól
tesszük, ha az értelmezésben Jennings követői vagyunk, miközben a magyarázat
szintjén talán Loeböt kell követnünk, s végső soron fiziko-kémiai mechanizmusokban
hiszünk a lelki élet magyarázatakor is (Dennett 1991).
Edwin Holt (1915), az amerikai korai behaviorizmus kifinomult teroretikusa
fejlesztette tovább Jennings gondolatait: kidolgozta a viselkedés különböző szinteken
való leírhatóságának elvét, amiből látható, hogy Loeb és Jennings nem
szükségképpen zárják ki egymást: „Hajlamosak vagyunk - még a behavioristák
is - azt hinni, hogy a viselkedés valahogy reflex-tevékenységekből áll össze. Ez
teljesen igaz, már ami a folyamatot illeti. így a végső elemzés szerint a korallzátony
is pozitív és negatív ionokból áll, de a biológus, a földrajztudós vagy a
hajóskapitány nem értené meg a dolog lényegét, ha ekként fogná föl" (Holt
1915.232).
De akkor mi adja meg a viselkedés elemzésének igazi vagy releváns színterét?
Holt szerint annak elemzése, hogy mit csinál az állat. Ebben középponti
jelentőségű, hogy a szervezet milyen távoli objektumok - s nem egyszerűen a
proximális ingerek - hatására viselkedik. Holt pozitív tanácsa a viselkedés elemzésére:
a szervezet a környezet valamely tárgyához vagy tényéhez viszonyítva
mozog (Holt 1915. 55).
Azt, hogy az állat, mint egész hogyan viselkedik, nem lehet leírni a közvetlen
ingerek terminusaiban; csak azoknak a környezeti tárgyaknak a keretében
tehető ez meg, melyekre az állat viselkedése irányul. Pontosan ez a különbség a
reflexes aktus és a specifikus válasz vagy viselkedés között (Holt 1915. 76).
Holt híres könyve - melyben függelékként jelent meg a viselkedéselemzés
gondolata - a „Freudi vágyról", a libidókoncepcióról szól. Hogyan kapcsolódik
ez a viselkedés célszerűségéhez? Holt értelmezésében Freud lényegi hozzájárulása
a pszichológiához az, hogy a „vágy" segítségével alakította ki elméletét.
Olyan dinamikus pszichológia ez, mely vágyainkban keresi cselekvéseink koherenciáját.
Az intencionalitás ezáltal nem természetfeletti, hanem természeti
mozzanatok eredménye lesz. Bár előadásomban nem térek ki rá, közismert s
részleteiben sokat vitatott, hogy milyen szerepe is volt Brentanónak Freud
nézetei alakulásában. Valójában nehezen kerülhető meg az az értelmezés, mely
szerint Freudnál a szimbolizációsnak az a lényege, hogy manifeszt gondolataink
rejtve valami másra utalnak. Ebben a brentanói ihletés, a „valamire vonatkozás"
Freudnál. Ez olyannyira így van, hogy egy mai áttekintés, Roger Smith (1997)
kiváló munkája egyenesen úgy állítja be, mintha Brentanónál az egész inten-
Nyelvtudományi Közlemények 95 1996-1997.