Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...

AZ ANALÓGIA JELENTÉSE AZ ARAB NYELVTANI IRODALOMBAN 135
Ha példákat akarunk idézni arra, hogy miként vették az analógiát figyelembe
a klasszikus hagyomány hívei, akkor vegyük elő az egyik Donatushoz írt anonim
kommentárt. Ebben azt olvassuk: principis a princeps genitivusa. A genitivus
egy szótaggal hosszabb, mint a nominativus. Ebben a tekintetben eltér az anceps,
biceps, triceps szavaktól, mert ezek genitivusa két szótaggal hosszabb: ancipitis,
bicipitis, tricipitis. A szerző magyarázatot is füz ehhez: „Hoc ita soluendum est,
quod princeps ex praepositione illa, quae est prae, et a uerbo capio, capis conponitur,
praeceps ver et anceps et biceps et triceps, quae duabus syllabis contra analogiam
crescunt, a nomine, quod est caput, quod est trisyllabum in genetiuo; ..." 21
Az analógia szó nyelvtani szövegekben olyan összefüggésben szokott előfordulni,
mint secundum analogiam et regulám, analógia et regula, non subiacent
regulis et analogiam non servant. 22 A terminus jelentése és használatának célja
emlékeztet bennünket arra, amit Reuschel szövegéből idézve láthattunk, ahol az
állt, hogy a szabálytalan formákat a qijâs segítségével az arab nyelvtudósok szabályosként
tudták magyarázni. 23
G. Weil kimutatta, hogy az analógia terminusnak három különböző jelentése
volt al-Anbarí nyelvtanában: 1. jelentette két dolog közt a hasonlóságon alapuló
viszonyt, 2. azt a szabályos formát, amelyre az analógia segítségével vonatkoztatjuk
magyarázatunkat, 3. a hasonlóságon alapuló viszonyt és az arra épülő következtetést,
ahogyan az a kalâm (racionális teológia) elméletében megtalálható. 24
Ha al-Anbarí könyvét kézbe vesszük, akkor azonnal észrevesszük, hogy a
korábbi nyelvtanokkal szemben számos új dolgot tartalmaz. Egyébként maga al-
Anbarí is megmondja világosan, hogy egy sajátos nyelvtani módszert igyekezett
kidolgozni. 25 A nyelvtan terén kifejtett új nézetei azonban mindenki számára jól
ismertek, aki a racionális teológusok és a jogászok módszertanát jól ismeri.
A qijâs különböző típusait ismertetve a szöveg beszél qijâs al-illat, qijâs
al-fard és qijâs al-sabah-ró\. 26 Korábbi forrásaink a qijas-ró\ általában, minden
2 ' Ars anonyma Bernensis, in: H. Keil: Grammatici Latini 8. Anecdota Helvetica quae ad
Grammaticam Latinam Spectant. ed. H. Hagen, Olms, 1961, 122.
22
I. m. 124, 8. sor; 126, 34. sor; 147, 11. sor.
2^ Reuschel, i. m. 16: „Mit dieser »Methode' grammatischer Beweisführung konnte der arabische
Grammatiker fast jede ausserhalb seiner Regeln stehende sprachliche Erscheinung doch
noch als ,regilär' erklären. Auch Sîbawaih macht davon regen Gebrauch."
2< * G. Weil, Die grammatischen Schulen von Küfa und Bajra. Leiden 1913. 27: „1. bedeutet
es das Prinzip der Analogie, das der einzelnen grammatischen Proportion zu Grunde liegt, und
diese Proportion selbst; 2. den aus der Analogie gefolgerten Schluss d. h. die Regel oder die
Regelm(ssige Form ... und 3. die analogistisch-rationelle Beweisführung im Sinne von kalam im
Gegensatz zu anderen Beweismöglichkeiten ..."
2^ Al-Anbarí, Luma'l-adillat fi usül al-nahw, ed. Attia Amer, Göteborg-Uppsala 1963. XIII:
„Al-'Anbarî déclara donc être le premier qui eut écrit un ouvrage sur la méthodologie grammaticale,
et qui eut ajauté deux «sciences des lettres». Ugyanez a gondolat megismétlődik a XX. lapon is.
26
Attia, Amer, 53-60.
Nyelvtudományi Közlemények 95. 1996-1997.