Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...

SZINTAXIS, SZEMANTIKA, NYELVI ÉRINTKEZÉS 189
kérdőszót. Bizonyosnak látszik tehát, hogy egészében véve nyelvszövetségi
jelenséggel állunk szemben.
A szakirodalomban (pl. Kaufman-Thomason 1988) szokásos föltevés, hogy
a nyelvi érintkezés alapvető és szembeötlő („könnyen átvehető") nyelvi jelenségekre
hat. A többszörös kérdések, bár a nyelvi rendszernek egy más régiójába
tartoznak, mint az általában kutatott hangtani és morfoszintatikai jelenségek,
valóban kellőképpen szembeötlőnek nevezhetők. Nem így áll a helyzet azonban
azzal a jelenséggel, amelyre másodikként térek rá.
3. Negatív kontextust kívánó elemek
Negatív kontextust kívánónak nevezem az olyan nyelvi elemeket (NKE), mint
például az angol any, ever, yet, amelyek csak tagadás vagy ahhoz hasonló szemantikai
értékű elem hatókörében jelenhetnek meg. Az alábbi példákban a
figyelem középpontjában álló nyelvi elemeket NKE-ként fordítom, hiszen szó
szerinti magyar megfelelőjük nem föltétlenül van.
(9) a. Milan did not see anything.
Milan aux nem látott NKE-acc
'Milan nem látott semmit'
b.* Milan saw anything.
Milan látott NKE-acc
'Milan látott semmit'
Általában negatívnak nevezhető a K elem akkor, ha az alábbi következtetési
séma jellemzi:
(10) 'K fut'-ból logikailag következik, hogy 'K fut gyorsan'.
Eszerint negatív kontextust képez a fölérendelt mondatbeli tagadás is, illetve a
'kevés' jelentésű determinánssal alkotott főnévi csoport is:
(11) Nem futok => Nem futok gyorsan
Nem állítom, hogy Mari fut => Nem állítom, hogy Mari gyorsan fut
Kevés teknőc fut => Kevés teknőc fut gyorsan
Az angol any például e két utóbbi kontextusban ugyanúgy megjelenhet, mint az
egyszerű tagadás jelenlétében.
Nyelvtudományi Közlemények 95. 1996-1997.