Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...

NYELVI JELEK DINAMIKUS SZERKEZETE 53
Nehéz röviden szólni olyan sajátos és komplex nyelvi formáról, mint a
beszéddallam. Nem lenne illő elhallgatni a dallam és a szó szemantikai párhuzamának
alapvető gyengéjét. A szó ejtésmódja terjesen független a szó jelentésétől,
mivel a lexéma és morféma többnyire önkényes jel. A mondat-dallam konvencionális,
de sohasem önkényes. Alaki módosulásai a jelentést is módosítják.
Amikor a szökőzár jelentés-szerkezetéről beszélünk, nyitott és minden alkalommal
eldöntendő kérdés, variánssal vagy egy másik nyelvi jellel van-e dolgunk. 21
Gesztusok jelentés-szerkezete
Kétféle természetes 22 gesztust különböztethetünk meg: a beszédet spontán módon
kísérő mozdulatokat, mimikát és a beszédtől független, önálló, mondatértékű
gesztusokat, ún. emblémákat. 23 Az emblémák hagyományosak, kultúrközösséghez
kötöttek. 24 Ismert mintákhoz igazodnak, konvencionálisak a spontán kisérő
gesztusok is. Az emblémák jelentését meghatározhatják a gesztus-ekvivalens
mondatok. Ez nem akadályozza meg a gesztus többértelműségét; a gesztusokkal
foglalkozó szeminológusok rámutattak arra, hogy az emblémák jelentése strukturált,
poliszémikus. 25 Ez fokozottan áll a beszédet kisérő tipikus, konvencionális
gesztusokra. Az ismételt horizontális fej-félfordulat (fejrázás) a franciában a
tagadás mellett a tagadás tagadásával is lehet ('pas de problème, tout à fait')',
bizonyosságot, teljességet, tökélyt is kifejezhet (Calbris 1987). A gesztus, természeténél
fogva, térbe vetítve fejezi ki az időt. Ugyanazok a gesztusok ábrázolják
a térbeli és időbeli távolságot; a tárgyak térbeli helyzetét, az időrendet és
az okozati összefüggéseket (Calbris 1985). 26
írásjelek jelentésszerkezete
Meglepőbb, hogy a nyelvbe kerülő mesterséges jelek, így az írásjelek, a természetes
jeleket követik. Az írásjelek eredetileg a beszédszünetek, a beszéddallam
hiányát pótolták. Rendszeres használatukra a könyvnyomtatás korában került
21
Cruttenden (1970, 1981) szerint a szökőzár alapfunkciója a nyitottság, határozatlanság,
ebből vezeti le az egyéb jelentéseket, beleértve a kérdő modalitást.
22 Jobb íján ezzel a jelzővel választom el a mesterséges nyelvek körén kívül eső mimikát.
23 Efron (1941), Ekman és Friesen (1969), Morris et al. 1979.
24 Morris et al. 1979.
25 Morris et al. 1979.
26 A levegőbe rajzolt, kiindulópontjához visszatérő görbe ábrázolja az ismétlődést, az
újrakezdést, a végtelen folyamatot, a cirkularitást (Calbris 1985. 60-62). Calbris (1985, 1987,
1990) behatóan tanulmányozta a francia gesztusok jelentésszerkezetét.
Nyelvtudományi Közlemények 95. 1996-1997.