Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...
Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...
Nyelvtudományi közlemények 95. kötet (1996-1997) - MTA ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
32 É. KISS KATALIN<br />
(9) a. János utána ment Péternek,<br />
b. János utána ment a fiúknak.<br />
(10) a. János mellé ült Piroskának.<br />
b. János melléjük ült a lányoknak.<br />
E mondatokban az utána-P'éternek, utánuk-a lányoknak, mellé-Piroskának<br />
és melléjük-a lányoknak párok a levezetés valamely szintjén névutós szerkezeteket<br />
kell alkotniuk; ebből következik számbeli és személybeli egyezésük. A mondatok<br />
kiinduló szerkezetében a névutó minden bizonnyal követi főnévi kifejezési bővítményét<br />
- (lia). A levezetés során először a PP-ből kiemeljük az NP-bővítményt<br />
(ekkor jelenik meg az eredetileg nominativusban álló NP-n az elmozdított<br />
birtokosra jellemző -nak/nek rag, s ekkor válik láthatóvá a névutó latens birtokos<br />
személyragja) - (11b); majd a PP-t az ige elé visszük - (11c).<br />
(11) a. János ment [ PP Péter után]<br />
b. János ment Péternekj [ PP 0; utána]<br />
c. János [ PP 0; utána] ment Péternek;<br />
Ackerman (1987) azon az alapon, hogy a lexikális NP-bővítményt követő<br />
névutó birtokos személyragja latens marad - (8a) - azt állítja, hogy a névutón<br />
megjelenő személyrag nem birtokos személyrag, hanem a névutó névmási bővítményének<br />
a névutóba való inkorporálódása. E teória jól magyarázza a lexikális<br />
NP-vel bővített névutók személyragtalanságát - de számos más kérdést nyitva<br />
hagy. így nem mondja meg, hogy miféle névmás inkorporádik a névutóba akkor,<br />
amikor a névutónak olyan lexikális NP bővítménye van, melyet elmozdítottunk<br />
(8b); miért van a névutó elmozdított lexikális NP bővítményének -nak/nek ragja;<br />
és honnan lesz a névutónak két (egy kitett és egy inkorporálódott) névmási<br />
bővítménye az őmellette, énutánam-félc alakokban. E problémák miatt nem<br />
alkalmaztam Ackermann (1987) megoldását.<br />
A személyragos igekötőszerü elemeknek e tanulmányban javasolt, a névutó<br />
és bővítménye között birtokos szerkezetet feltételező elemzése az (la,c,d,e) és<br />
(2a,c,d,e) mondatok mellett az (lb) és (2b) mondatokra is kiterjeszthető. Tekintsük<br />
őket még egyszer:<br />
(12) a. János utána ment a fiúknak,<br />
b. Péter mellé ült a lányoknak.<br />
E mondatokban hiányozni látszik a névutó és NP-bővítménye közti számbeli<br />
egyeztetés, tehát kérdésesnek tűnhet, hogy csakugyan birtokviszonyt alkotó névutós<br />
szerkezetekről van-e szó. Valójában a birtokos szerkezetekben az elmozdí-<br />
<strong>Nyelvtudományi</strong> Közlemények <strong>95.</strong> <strong>1996</strong>-<strong>1997</strong>.