FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK
FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK
FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
1071 GILISZTAPOR—GDÍZA GIPSZ—GIPSZMÉSZ 1072<br />
GILISZTAPOR, (giliszta-por) ősz. fn. Gyógyszer<br />
poralakban, a giliszták ellen.<br />
GILISZTÁS, (gil-isz-ta-as) mn. tt. gilit*td»-t<br />
v. —át, tb. —ok. Gilisztákkal bővelkedő, gilisztáktól<br />
szenvedő. Gilintát föld. Güitttái gyermek.<br />
GILISZTATOLDALÉK, (giliszta-toldalék) 1.<br />
GILISZTANYULVÁNY.<br />
GILISZTAVARÁDIGS, (giliszta-varadics) ősz.<br />
fa. Hesgyéken, töltéseken, árkokon termő növényfaj<br />
a varádicsok neméből, mely sikeres gyógyszer a bélgiliszták<br />
ellen. (Tanacetum vulgare).<br />
GILVÁCS, fala Szathmár megyében; helyr.<br />
• Gilvdcs-on, —ró, —ról.<br />
GILVÁNFA, helység Baranya megyében; helyr.<br />
Oüvánfá-n, —ró, —ról.<br />
GILYÉN, férfi kn. tt Güyén-t, tb. —ék. Gy<br />
lianus.<br />
GÍM, fn. tt. gím-ét. 1) Általán úgynevezett vörös<br />
vad, úgymint őz, szarvas, dámvad, belénd stb.<br />
2) Különösen nőstény a fennevezett állatokból. Gimttarvat,<br />
gimöz. Megegyeznek vele a német Gemte,<br />
lengyel giemta, olasz camoeta, franczia chamoit, melyekből<br />
is megtetszik, hogy g(m szintén rokon a gam<br />
gyökkel.<br />
GÍMEA, fn. tt gimeát. Molnár Albertnél teherhordó<br />
hajó (navis oneraria). Párizpápainál: gínea.<br />
GÍMÉS, (gím-és) mn. tt. gimét-t v. —ét, tb.<br />
—ék. 1) Címekkel bővelkedő. Gimet erdő, vadkert.<br />
2) Mezőváros és vár Nyitra megyében; helyr. Gimet-én,<br />
—re, —rSl. 3) Hegy neve Csikszékben.<br />
GIMIZ-GAMAZ, ikerített fn. A székelyeknél<br />
a legaljasabb emberről mondják. (Kriza J.)- Kamat*<br />
szóval látszik egyezni.<br />
GÍMNYELVÜ FŰ, (gfm-nyelvü fű). Növény a<br />
bordalap (Aspleniom) neméből. Másképen : ttarvcunyelvií<br />
bordalap. (Asplenium scolopendrium).<br />
GÍMSZARVAS, (gím-szarvas) ősz. fn. 1. SZAR-<br />
VASTEHÉN.<br />
GÍMVAD, (gím-vad) ősz. fn. Vörös vad', pl.<br />
szarvas, őz, dámvad stb.<br />
GIN, elvont gyök, származéka : gindár.<br />
GINDÁR, (gin-dár) mn. tt gindár-t, tb. — o*<br />
v. —ok. Ernyedt, lágy, petyhüdt, miben rugósság<br />
nincsen. Tájszó. Székelyesen mintegy betűáttétellel<br />
etingár v. ctíngér is. Rokon vele ctingár, otangdr.<br />
G1NDÁRSÁG, (gin-dár-ság) fn. tt. gindár tagot.<br />
Ernyedtéig, lágyság, petyhüdt állapot vagy tulajdonság.<br />
GÍNEA, I. GÍMEA.<br />
G1NGO, a Hegyalján divatos ing helyett, mint<br />
girátty a székelyeknél irány helyen.<br />
GINI, női knév; mint Regina kicsinzője.<br />
GINT, GINTER, férfi kn. Eléjön Párizpápai<br />
szókönyvében. Gontheros. Jelentése : hadfi; régi német<br />
nyelven gundahari, ám. hadsereg.<br />
GINZA, paszta Fejér megyében; helyr. Gin-<br />
«d-n, —ró, —ról.<br />
GIPSZ, fn. tt gipn-ét. Egy a hellén<br />
(latinosán gyptwn) szóval, mely több más nyelvekbe<br />
is átment Fehérfóld v. fehérkőfaj, mely savanyok<br />
által fel nem pezsdül, de tűz által porhanyóbbá, s<br />
azután vízzel keverve, s tésztává gyúrva keménynyé<br />
lesz. Erős ragasztó, s öszvetartó eszközül szolgál. A<br />
finomabbféle gipszből a szobrászok mintákat, képszobrokat<br />
stb. alakítanak.<br />
GIPSZALAK, (gipsz-alak) 1. GIPSZMINTA.<br />
GIPSZBÁNYA; (gipsz-bánya) ősz. fn. Bánya,<br />
melyben gipszföldet és gipszköveket fejtenek.<br />
GIPSZBOLTSZÍN, (gipez-bolt-szín) 1. GIPSZ-<br />
MENNYEZET.<br />
GIPSZEL, (gipsz-él) áth. m. gipttd-i. Valamit<br />
gipszszel öszveragaszt, bevon. Eltörölt edényt, pipát<br />
gipndni.<br />
GIPSZÉLÉS, (gipsz-él-és) fn. tt gipttélé»-t, tb.<br />
—ék. Cselekvés, midőn gipszelnek.<br />
GIPSZELŐ, (gipsz-él-ő) 1. GIPSZMIVES.<br />
GIPSZÉZ, (gipsz-éz) áth. m. gipuét-tem, —tű,<br />
—étt. Gipszszel bevon, behúz.<br />
GIPSZÉZÉS, (gipsz-éi-és) 1. GIPSZELÉS.<br />
GIPSZFEJTES, (gipsz-fejtés) ősz. fn. Cselekvés<br />
, midőn valaki az illető bányában gipszföldet,<br />
gipszkövet ás.<br />
GIPSZFÉLE, (gipsz-féle) ősz. mn. A gipszhez<br />
némileg hasonló, gipsz tulajdonságaival bíró. Gipttfile<br />
földek, kövek.<br />
GIPSZFESTÉS, (gipsz-festés) ősz. fn. 1) Cselekvés<br />
, midőn gipszszel bevont lapra, fába stb. festenek<br />
valamit 2) Azon festői mfi, mely gipszes alapon<br />
készült. Olyan szó, mint: fafettü, üvtgfettét stb.<br />
GIPSZFÖLD, (gipsz-föld) ősz. fn. Föld, mely<br />
vagy tiszta gipszből áll, vagy gipszrészeket foglal<br />
magában. V. ö. GIPSZ.<br />
GIPSZHÉGY, (gipsz-hegy) ősz. fn. Gipszföldből<br />
és gipszkőből álló hegy, vagy melyben nagyobb<br />
mennyiségű gipsz találtatik.<br />
GIPSZKEMENCZE, (gipsz-kemencze) ősz. fn.<br />
Kemencze, melyben a gipszföldet és gipszkövet kiégetik.<br />
GIPSZKÉP, (gipsz-kép) ősz. fn. Gipszből alakított<br />
s jobbára bizonyos minta szerént készített kép.<br />
GIPSZLÁDA, (gipsz-láda) ősz. fn. 1) Láda<br />
vagy más faedény, melyben az őrlött gipszport tartani<br />
szokták. 2) Gipszből készített kis láda, vagy<br />
más hasonló edény.<br />
GIPSZMÁRVÁNY, (gipsz-márvány) ősz. fn.<br />
Kőkeménynyé tett, s márványszinüvé alakított gipsz,<br />
melyet a gipszmívesek különféle mívek, nevezetesen<br />
oszlopok, falak behúzására használnak, s melyet csiszolni<br />
és fényesíteni lehet<br />
GIPSZMENNYEZET, (gipsz-mennyezet) ős*,<br />
fn. Valamely szobának, teremnek, templomnak stb.<br />
gipszszel bevont felső része, boltozata, mennyezete.<br />
GIPSZMÉSZ, (gipsz-mész) ősz. fn. Gipszkőből<br />
égetett mész.