18.02.2013 Views

FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

1071 GILISZTAPOR—GDÍZA GIPSZ—GIPSZMÉSZ 1072<br />

GILISZTAPOR, (giliszta-por) ősz. fn. Gyógyszer<br />

poralakban, a giliszták ellen.<br />

GILISZTÁS, (gil-isz-ta-as) mn. tt. gilit*td»-t<br />

v. —át, tb. —ok. Gilisztákkal bővelkedő, gilisztáktól<br />

szenvedő. Gilintát föld. Güitttái gyermek.<br />

GILISZTATOLDALÉK, (giliszta-toldalék) 1.<br />

GILISZTANYULVÁNY.<br />

GILISZTAVARÁDIGS, (giliszta-varadics) ősz.<br />

fa. Hesgyéken, töltéseken, árkokon termő növényfaj<br />

a varádicsok neméből, mely sikeres gyógyszer a bélgiliszták<br />

ellen. (Tanacetum vulgare).<br />

GILVÁCS, fala Szathmár megyében; helyr.<br />

• Gilvdcs-on, —ró, —ról.<br />

GILVÁNFA, helység Baranya megyében; helyr.<br />

Oüvánfá-n, —ró, —ról.<br />

GILYÉN, férfi kn. tt Güyén-t, tb. —ék. Gy<br />

lianus.<br />

GÍM, fn. tt. gím-ét. 1) Általán úgynevezett vörös<br />

vad, úgymint őz, szarvas, dámvad, belénd stb.<br />

2) Különösen nőstény a fennevezett állatokból. Gimttarvat,<br />

gimöz. Megegyeznek vele a német Gemte,<br />

lengyel giemta, olasz camoeta, franczia chamoit, melyekből<br />

is megtetszik, hogy g(m szintén rokon a gam<br />

gyökkel.<br />

GÍMEA, fn. tt gimeát. Molnár Albertnél teherhordó<br />

hajó (navis oneraria). Párizpápainál: gínea.<br />

GÍMÉS, (gím-és) mn. tt. gimét-t v. —ét, tb.<br />

—ék. 1) Címekkel bővelkedő. Gimet erdő, vadkert.<br />

2) Mezőváros és vár Nyitra megyében; helyr. Gimet-én,<br />

—re, —rSl. 3) Hegy neve Csikszékben.<br />

GIMIZ-GAMAZ, ikerített fn. A székelyeknél<br />

a legaljasabb emberről mondják. (Kriza J.)- Kamat*<br />

szóval látszik egyezni.<br />

GÍMNYELVÜ FŰ, (gfm-nyelvü fű). Növény a<br />

bordalap (Aspleniom) neméből. Másképen : ttarvcunyelvií<br />

bordalap. (Asplenium scolopendrium).<br />

GÍMSZARVAS, (gím-szarvas) ősz. fn. 1. SZAR-<br />

VASTEHÉN.<br />

GÍMVAD, (gím-vad) ősz. fn. Vörös vad', pl.<br />

szarvas, őz, dámvad stb.<br />

GIN, elvont gyök, származéka : gindár.<br />

GINDÁR, (gin-dár) mn. tt gindár-t, tb. — o*<br />

v. —ok. Ernyedt, lágy, petyhüdt, miben rugósság<br />

nincsen. Tájszó. Székelyesen mintegy betűáttétellel<br />

etingár v. ctíngér is. Rokon vele ctingár, otangdr.<br />

G1NDÁRSÁG, (gin-dár-ság) fn. tt. gindár tagot.<br />

Ernyedtéig, lágyság, petyhüdt állapot vagy tulajdonság.<br />

GÍNEA, I. GÍMEA.<br />

G1NGO, a Hegyalján divatos ing helyett, mint<br />

girátty a székelyeknél irány helyen.<br />

GINI, női knév; mint Regina kicsinzője.<br />

GINT, GINTER, férfi kn. Eléjön Párizpápai<br />

szókönyvében. Gontheros. Jelentése : hadfi; régi német<br />

nyelven gundahari, ám. hadsereg.<br />

GINZA, paszta Fejér megyében; helyr. Gin-<br />

«d-n, —ró, —ról.<br />

GIPSZ, fn. tt gipn-ét. Egy a hellén<br />

(latinosán gyptwn) szóval, mely több más nyelvekbe<br />

is átment Fehérfóld v. fehérkőfaj, mely savanyok<br />

által fel nem pezsdül, de tűz által porhanyóbbá, s<br />

azután vízzel keverve, s tésztává gyúrva keménynyé<br />

lesz. Erős ragasztó, s öszvetartó eszközül szolgál. A<br />

finomabbféle gipszből a szobrászok mintákat, képszobrokat<br />

stb. alakítanak.<br />

GIPSZALAK, (gipsz-alak) 1. GIPSZMINTA.<br />

GIPSZBÁNYA; (gipsz-bánya) ősz. fn. Bánya,<br />

melyben gipszföldet és gipszköveket fejtenek.<br />

GIPSZBOLTSZÍN, (gipez-bolt-szín) 1. GIPSZ-<br />

MENNYEZET.<br />

GIPSZEL, (gipsz-él) áth. m. gipttd-i. Valamit<br />

gipszszel öszveragaszt, bevon. Eltörölt edényt, pipát<br />

gipndni.<br />

GIPSZÉLÉS, (gipsz-él-és) fn. tt gipttélé»-t, tb.<br />

—ék. Cselekvés, midőn gipszelnek.<br />

GIPSZELŐ, (gipsz-él-ő) 1. GIPSZMIVES.<br />

GIPSZÉZ, (gipsz-éz) áth. m. gipuét-tem, —tű,<br />

—étt. Gipszszel bevon, behúz.<br />

GIPSZÉZÉS, (gipsz-éi-és) 1. GIPSZELÉS.<br />

GIPSZFEJTES, (gipsz-fejtés) ősz. fn. Cselekvés<br />

, midőn valaki az illető bányában gipszföldet,<br />

gipszkövet ás.<br />

GIPSZFÉLE, (gipsz-féle) ősz. mn. A gipszhez<br />

némileg hasonló, gipsz tulajdonságaival bíró. Gipttfile<br />

földek, kövek.<br />

GIPSZFESTÉS, (gipsz-festés) ősz. fn. 1) Cselekvés<br />

, midőn gipszszel bevont lapra, fába stb. festenek<br />

valamit 2) Azon festői mfi, mely gipszes alapon<br />

készült. Olyan szó, mint: fafettü, üvtgfettét stb.<br />

GIPSZFÖLD, (gipsz-föld) ősz. fn. Föld, mely<br />

vagy tiszta gipszből áll, vagy gipszrészeket foglal<br />

magában. V. ö. GIPSZ.<br />

GIPSZHÉGY, (gipsz-hegy) ősz. fn. Gipszföldből<br />

és gipszkőből álló hegy, vagy melyben nagyobb<br />

mennyiségű gipsz találtatik.<br />

GIPSZKEMENCZE, (gipsz-kemencze) ősz. fn.<br />

Kemencze, melyben a gipszföldet és gipszkövet kiégetik.<br />

GIPSZKÉP, (gipsz-kép) ősz. fn. Gipszből alakított<br />

s jobbára bizonyos minta szerént készített kép.<br />

GIPSZLÁDA, (gipsz-láda) ősz. fn. 1) Láda<br />

vagy más faedény, melyben az őrlött gipszport tartani<br />

szokták. 2) Gipszből készített kis láda, vagy<br />

más hasonló edény.<br />

GIPSZMÁRVÁNY, (gipsz-márvány) ősz. fn.<br />

Kőkeménynyé tett, s márványszinüvé alakított gipsz,<br />

melyet a gipszmívesek különféle mívek, nevezetesen<br />

oszlopok, falak behúzására használnak, s melyet csiszolni<br />

és fényesíteni lehet<br />

GIPSZMENNYEZET, (gipsz-mennyezet) ős*,<br />

fn. Valamely szobának, teremnek, templomnak stb.<br />

gipszszel bevont felső része, boltozata, mennyezete.<br />

GIPSZMÉSZ, (gipsz-mész) ősz. fn. Gipszkőből<br />

égetett mész.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!