FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

1591 HENGERGŐZIK— iusNTJsRBDCZKA— 1532
könnyen hengergő vagy amin hengeregiii lehet H«agergfo
gömbölyű tett. Hengergöt domb, oldal. 2) Mi
hengeregve történik. HengergSt gyermekjáték.
HENGERQÖZ1K, (hem-g ér-ég-ő-öz-ik) k. m.
hengergdt-tem, —tű, —ott. Fektében henger módjára
ide-oda, elé B hátra forog. L. HENTÉBÉG.
HENGERIDOMÚ, (henger-idomú) oat. fa. L
HENGEKDED.
HENGERÍT, HENGERTT, (hem-g-er-ít) áth. m.
hengerít-étt, htn. —m* v. —ént. Valamit henger gyanánt
fordít, gördít, mozdít, mozgásba tesz, gördít,
vagyis azt teszi, hogy saját tengelye körül forogjon,
gördüljön stb. Völgybe hengeriteni a vágott köveket.
Áld-, el-, elő-, le-, vitttahengertíeni valamit. A hordót
koretolyán fölhengertíeni a nekérre. A követ ráhengertíeni
a lyukra. Nagy követ hengerítettü le nivemroL
„Kicsoda'hengeríti el nekünk a követ a koporsó
ajtajáról?" Márk 16. 2. Káldi.
HENGEKÍTÉS, (hem-g-er-ít-és) fa. tt hengeritét-t,
tb. —ék. Cselekvés, midiin hengerítfink valamit.
HENGERÍTHETLEN, (hem-g-er-ít-het-len) mn.
tt. hengeríthetlen-t, tb. —ék. Mit hengeríteni nem lehet
Nehéttége miatt elhengertíhetlen tnkladarab. A
lapot tettek hengertíheüenek.
HENGERLAKAT, (henger-lakat) ősz. fa. Hoszszukás,
hengeridomú lakat
HENGERLÉS, (hem-g-ér-él-éa) fa. tt hengerlét-t,
tb. —ék, harm. szr. —e. Cselekvés, midőn valamit
hengerrel egyengetünk, simitgatunk, kikészítünk.
Utak, ttántóföldek hengerlése. Borok hengerléte.
HENGERMALOM, (henger-malom) ősz. fa.
Malom, mely vas hengerek által őrli a gabonát Oötvagy
vízhajtja hengermalom.
HENGERNYE, (hem-g-er-nye) fa. tt hengernyét,
harm. szr. hengernyé-je. Henger vagy hengerek
által működő gép, készület, pl. a pénzverő intézetekben
, hol a megtisztított erezet aczélhengerek között
vékony nádakká alakítják.
HENIGH, falu Sáros megyében; helyr. Henighén,
—re, —rSL
HENKERE8, fala Bihar megyében; helyr.
Henkeret-én, —re, —rSl.
HENRIK, férfi kn. tt. Henrík-et. Heinrich. Henricus.
Ebből származott köz nézet szerint a magyaros
Imre. (Hemericns, Emericus). A német Heinrich szót
a német nyelvészek heim, azaz Heimath és rih, (ám.
Fürit) szókból szármáztalak.
HENRIKA, női kn. tt. Henríkát. Henrica. Henriette.
HENT, (hem-t) elvont törzsök, melyből hentér,
hentéreg, hentét származékok erednek. Úgy látszik,
kiavult ige, s annyit tehetett, mint valamit hentergetve
forgat, henteregtet, (hem-t, höm-t, göm-t,
gom-t).
HENTÉR, (hem-t-ér) elvont törzsök, melyből
kamttenttl heutérédik ét hentéreg igék származnak
Képzésére rokon a fiittor, tantor szókkal (hentsreg,
fintorog, tántorog).
HENTERBUCZKA, (henter-buczka), HENTER-
BUCZKÁZ; 1. HENGERBÓCZ, HENGERBÓCZOZ.
HENTERÉDIK, (hem-t-ér-éd-ik) k. m. htnUréd-tem,
—tél, —étt. Testével egyik vagy másik oldalra
, előre vagy hanyatt fordul. A ló egyet henteredett,
attól fölkelt.
HENTÉREG v. HENTÉREG, (hem-t-ér-ég)
önh. m. hentérég-tem, —tél v. hentérgétíem, hentéryéttél,
hentérgüt, htn. —m v. hentérgeni, v. hentérgni.
Tnlajd. ért állatokról mondják, midőn fekvő helyzetben
testeiket forgatják, hömbölygetik, hol egyik,
hol másik oldalra, hol előre, hol hanyatt fordniva
hánykolódnak, forgolódnak. Henteregnek a tárban
fekvő dittnók. Hentéreg a heverő ló. Agyban henteregni.
Kínjában a földön hentéreg. Rénegen henteregni a*
vtctán. Rokon vele a fentereg, mely talajdonkép ferten
9> ferteneg, s köz szokás szerént átvetve : fetreng.
Szélesb és átv. ért elhanyagolva, megvetve, segély
nélkül hever, fekszik, romlik, veszendőben van, láb
alatt, útban akadályoskodik. A ttegény árvákat, betegeket
utón útfélen henteregni hagyják. Ruháit itt-ott
a ttítgletekben henteregni láttam. Hát éten edények
miért hentér égnek itten t [ Ugyan ne hentéreg} lábam
alatt.
HENTÉRGÉS, (hem-t-ér-ég-és) fn. tt henttrgét-t,
tb. —ék, harm. szr. —e. Cselekvés vagy állapot,
midőn valami hentéreg. Dittnók hentergéfe a
sárban. Láb alatti, földon hentergéte valaminek. V.
ö. HENTÉREG, és FETRENG.
HENTÉRGET, (hem-t-ér-ég-et) áth. m, hentérget-tem,
—tél, —étt. Valamit henger gyanánt forgat,
görget, majd egyik, majd másik oldalra, majd előre,
majd hanyatt fordítva hány-vet. Birkótdsban meghentergetni
valakit. Rokon vele a fenterget, ferténget,
fetrenget.
HENTÉRGETÉS, (hem-t-ér-ég-et-ée) fa. tt hattergetét-t,
tb. —ék, harm. szr. —e. Cselekvés, midőn
valaki henterget valamit V. ö. HENTÉRGET.
HENTÉRGETÖ, (hem-t-ér-ég-et-ő) mn. tt, htntérgetS-t.
Aki vagy ami henterget valamit Eyymátt
porban hentergetö gyermekek. SsarhentergetS bogár.
HENTERGÖ, (hem-t-ér-ég-ő) mn. tt hentérgS-t.
Általán, aki vagy ami hentéreg. Porban henterySf*
reg. Utaán hentérgS retteg. Fűben hentergV gyermektk.
Láb alatt hentergd holmi.
HENTES v. HENTES, (hem-t-es v. hem-t-ő-s,
v. hám-t-os) fa. tt. hentu-t, tb. —ék. 1) Disznóöléssel
foglalkodó; innen disznóhúsfüstölő, disznópectenyesütő,
disznóhús-, és szalonnaarns, szalonnával kereskedő.
Némelyek hantot szóból származtatják, aki
mintegy hantja, lehántja a leolt disznót, vagyis elválasztja
annak szalonnaját a húsától, s minden egyéb
és nagyobb részeket egymástól, ez értelemben megfelel
a franczia charcutíer szónak (caro és cutit vagy
-eutio latin szóktól 2) Átv. ért kontár, mesterségé-