18.02.2013 Views

FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

1127 GUBACS-GUBÁS GUBÁS-GUCSÁN 1128<br />

annyi is mint buga, golyó, pl. a nemed gubája. 5)<br />

Baranyában ám. penész. 6) Gömbölyű sütemény kenyértésztából,<br />

néhutt : bobálka. 7) Tájszólással, pl.<br />

Pozsony megyében annyi is, mint kutya. Innen e<br />

közmondat : Eben gubát (azaz kutyát) éteréit.<br />

GUBACS, (1), (gub-acs) fa. tt. gubaet-ot. Dióalakú<br />

, s göröncíöa héjú termény a tölgyfákon, mely<br />

az által képződik, ha az úgynevezett gubacslégy a<br />

tölgyfa virágkelyhét vagy levelét átböki, de ás elsőféle<br />

alkalmasb borkészítésre, mint a második. Máskép<br />

: gubd, stuka.<br />

GUBACS, (2), puszta Pest megyében; helyr.<br />

Gubáét-ön, —rá, —ro7.<br />

GUBACSBOGÁR, (gubacs bogár) ősz. fa. A<br />

tölgyfákon élődő légyfaj, mely tojásait a tölgyfa<br />

virágaiba és leveleire lerakja, s az által gubacsokat<br />

képez.<br />

GUBACSLÉGY, (gubacs-légy) L GUBACSBO-<br />

GÁB.<br />

GUBAC8SZEDÉS, (gubacs-szedés) ősz. fa.<br />

Cselekvés, midőn a tölgyfákon termett s lehullott<br />

gubacsokat öszvegyüjtik.<br />

GUBACSSZEDÖ, (gubacs-szedő) ősz. fa. 1)<br />

Személy, ki a lehullott v. levert gubacsokat öazvegyfijti.<br />

2) Ki gubacscsal kereskedik, a gubacsot bevásárolja.<br />

V. ö. GUBACS.<br />

GUBAHODIK, (gub-a-h ód ik) Tájszó, 1. GU-<br />

BALYODIK.<br />

GUBALYODIE, (gub-aly od-ik) k. m. gubalyod-tam,<br />

—tál, —ott. Győr vidékén ám. csökönyösödik,<br />

neki bőszül. Neki gubalyodik. Balatonmelléken<br />

ám. hirtelen jó kedvéből egyszerre megváltozik. Neki-<br />

vagy meggubalyodni.<br />

GUBANCZ, (gub-ancz) fn. tt gubanc*-ot. Jelent<br />

tekeredett, öszvevissza zavart szőrt, gyapjút, hajat,<br />

kendert stb. Innen lett : gubancsos. MerS gubanct a<br />

haja. Ily gubanczot nem lehet mtgfonni. Kigerebenetni<br />

a gubanczot. V. ö. BOGÁCS.<br />

GUBANCZOS, (gub-ancz-os) mn. tt. gubanctoi-t<br />

v. —ál, tb. —ak. Gubanczokba tekeredett, csavarodott,<br />

kóczos, baglyas. Gubanctól haj. Gubanczot ttör,<br />

gyapjú. Gubanczot kutya. Gubanctól ctigdnygyereJe.<br />

GUBANCZOSODIK, (gub-ancz-os od-ik) k. m.<br />

gubanctotod-tam, —tál, —ott. Gubanczossá lesz, kóczosodik,<br />

baglyasodik. A fésületlen gyermek elgubanczoiodik.<br />

A bortorjánok közt legelő birkák meggubanctoiodnak.<br />

GUBANKODIK, (gub-an-kod-ik) k. m. gubánkod-tam,<br />

—tál, —ott. Veszekedésbe ereszkedik, keveredik<br />

, valakibe bojtorjánkodik vagy bojtorkodik.<br />

GUBARCZ, paszta Tolna megyében; helyr.<br />

Gubára-ön, —rá, —ról.<br />

GUBÁS, (1), (gub-a-as) mn. tt gubát-t v öt,<br />

tb. —ak. 1) Fürtös, fürtökbe göngyölödött, fürtös<br />

szőrű. Gubát ttür. Gubát juh. Gubát keetke.<br />

„Várj tejeüen gubás kecske." Faludi.<br />

2) Gubában járó, gubába burkolódzó. Gubát legény.<br />

Gubát lolyd, ki a guba (legények gubája) alá búvik.<br />

V. ö. GUBA.<br />

GUBÁS, (2), (mint föntebb) fn. tt gubát-t, tb.<br />

—ok. Gubakészitő mesterember.<br />

GUBB, (gub-b v. gub-v v. gub-u) elvont törzsök,<br />

melyben a 6 hangzato.>ság kedveért kettőztetett.<br />

Származékai : gubbad, gubbaszt, gubbatzkodik. Rokon<br />

vele a gugg. Jelent öszvegömbölyödést, ginbülést<br />

GUBBAD, (gub-b ad =r gub-v-ad = gub-uad,<br />

rokon vele a hellén xvnico, xvarú^m) önh. m.<br />

gubbad-t. Emberről, s más állatokról, de kivált madarakról<br />

mondatik, midőn hideg vagy gyöngélkedik<br />

miatt vagy álmosságból öszvehuzódva ülnek. Gub<br />

badnak ötttsel vagy ülőn a tyúkok. Gubbad ttot időben<br />

a veréb.<br />

GUBB ADÓZ, (gnb-b-ad-oz) önh. m. gubbado*<br />

lám, —tál, —ott. Folytonosan, tartósan gubbad. Hidegben<br />

gubbadoenak a fiatal vagy gyöngébb baromfiak.<br />

V. ö. GUBBAD.<br />

GUBBASZKODIK, (gub-b-asz-kod-ik) k. m.<br />

gubbatzkod-tam, —tál, —ott. L GUBBADOZ.<br />

GUBBASZT, (gub-b-asz-t = gub-v-aszt =<br />

gub-u-aszt) önh. m. gubbaitt-ott, htn. —n* v. —a*i.<br />

Gubbadva fii. Nem bírván áth. értelemmel, tárgyeset<br />

nélkül áll a mondatban. Gubbantanak a» (Umo« tyukok.<br />

Egy értelmű vele : gunnyattt.<br />

GUBICS, (gnb-ics) fa. L GUBACS.<br />

GUBITA, (gub-it-a) fn. tt gubitát. Somogy megyei<br />

szó. L. GUBACS.<br />

GUBÓ, (gub-ó) fa. tt gubó-t. 1) 1. GUBACS.<br />

2) Csomó vagy gombolyag, melybe a selyembogir<br />

beköti magát Selyemgubó. 8) Átv. ért. egyfigyü,<br />

buksi, ostoba, ki butaságában meggubbadva jár.<br />

„Nem ily szelíd az ő keze,<br />

Ha a félgubó és félokos<br />

pagálylyal jarulgat elébe ,<br />

Öl akkor, és nem sért nyila."<br />

Kazinczy Ferencz.<br />

GUBÓBOGÁR, (gubó bogár) ősz. fn. 1. GU-<br />

BACSBOGÁB.<br />

GUBÓLÉGY, (gubó-légy) ősz. fn. 1. GUBACS-<br />

BOGÁR.<br />

GUBONA, puszta Borsod megyében; helyr.<br />

Guboná-n, —rá, —ról.<br />

GUBÓPÖFETEG, (gubó-pöfeteg) ősz. fn. Világos<br />

sárga bőrű pöfetegfaj. V. ö. PÖFETEG.<br />

GUBÓVIRÁG, (gubó-virég) ősz. fn. Növény,<br />

melynek tömötten öszveálló virágszirmait egy közön<br />

kehely tartja őszve. Minden virágosának van különös<br />

csőalaku kelyhe. (Globularia).<br />

GUCS, rokon, sőt azonos gug gyökkel; 1. e*t<br />

GUCSÁN, ALSÓ—, FELSŐ—', helységek Posega<br />

megyében; helyr. Guctán-ba, —bán, —M/.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!