FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK
FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK
FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
1127 GUBACS-GUBÁS GUBÁS-GUCSÁN 1128<br />
annyi is mint buga, golyó, pl. a nemed gubája. 5)<br />
Baranyában ám. penész. 6) Gömbölyű sütemény kenyértésztából,<br />
néhutt : bobálka. 7) Tájszólással, pl.<br />
Pozsony megyében annyi is, mint kutya. Innen e<br />
közmondat : Eben gubát (azaz kutyát) éteréit.<br />
GUBACS, (1), (gub-acs) fa. tt. gubaet-ot. Dióalakú<br />
, s göröncíöa héjú termény a tölgyfákon, mely<br />
az által képződik, ha az úgynevezett gubacslégy a<br />
tölgyfa virágkelyhét vagy levelét átböki, de ás elsőféle<br />
alkalmasb borkészítésre, mint a második. Máskép<br />
: gubd, stuka.<br />
GUBACS, (2), puszta Pest megyében; helyr.<br />
Gubáét-ön, —rá, —ro7.<br />
GUBACSBOGÁR, (gubacs bogár) ősz. fa. A<br />
tölgyfákon élődő légyfaj, mely tojásait a tölgyfa<br />
virágaiba és leveleire lerakja, s az által gubacsokat<br />
képez.<br />
GUBACSLÉGY, (gubacs-légy) L GUBACSBO-<br />
GÁB.<br />
GUBAC8SZEDÉS, (gubacs-szedés) ősz. fa.<br />
Cselekvés, midőn a tölgyfákon termett s lehullott<br />
gubacsokat öszvegyüjtik.<br />
GUBACSSZEDÖ, (gubacs-szedő) ősz. fa. 1)<br />
Személy, ki a lehullott v. levert gubacsokat öazvegyfijti.<br />
2) Ki gubacscsal kereskedik, a gubacsot bevásárolja.<br />
V. ö. GUBACS.<br />
GUBAHODIK, (gub-a-h ód ik) Tájszó, 1. GU-<br />
BALYODIK.<br />
GUBALYODIE, (gub-aly od-ik) k. m. gubalyod-tam,<br />
—tál, —ott. Győr vidékén ám. csökönyösödik,<br />
neki bőszül. Neki gubalyodik. Balatonmelléken<br />
ám. hirtelen jó kedvéből egyszerre megváltozik. Neki-<br />
vagy meggubalyodni.<br />
GUBANCZ, (gub-ancz) fn. tt gubanc*-ot. Jelent<br />
tekeredett, öszvevissza zavart szőrt, gyapjút, hajat,<br />
kendert stb. Innen lett : gubancsos. MerS gubanct a<br />
haja. Ily gubanczot nem lehet mtgfonni. Kigerebenetni<br />
a gubanczot. V. ö. BOGÁCS.<br />
GUBANCZOS, (gub-ancz-os) mn. tt. gubanctoi-t<br />
v. —ál, tb. —ak. Gubanczokba tekeredett, csavarodott,<br />
kóczos, baglyas. Gubanctól haj. Gubanczot ttör,<br />
gyapjú. Gubanczot kutya. Gubanctól ctigdnygyereJe.<br />
GUBANCZOSODIK, (gub-ancz-os od-ik) k. m.<br />
gubanctotod-tam, —tál, —ott. Gubanczossá lesz, kóczosodik,<br />
baglyasodik. A fésületlen gyermek elgubanczoiodik.<br />
A bortorjánok közt legelő birkák meggubanctoiodnak.<br />
GUBANKODIK, (gub-an-kod-ik) k. m. gubánkod-tam,<br />
—tál, —ott. Veszekedésbe ereszkedik, keveredik<br />
, valakibe bojtorjánkodik vagy bojtorkodik.<br />
GUBARCZ, paszta Tolna megyében; helyr.<br />
Gubára-ön, —rá, —ról.<br />
GUBÁS, (1), (gub-a-as) mn. tt gubát-t v öt,<br />
tb. —ak. 1) Fürtös, fürtökbe göngyölödött, fürtös<br />
szőrű. Gubát ttür. Gubát juh. Gubát keetke.<br />
„Várj tejeüen gubás kecske." Faludi.<br />
2) Gubában járó, gubába burkolódzó. Gubát legény.<br />
Gubát lolyd, ki a guba (legények gubája) alá búvik.<br />
V. ö. GUBA.<br />
GUBÁS, (2), (mint föntebb) fn. tt gubát-t, tb.<br />
—ok. Gubakészitő mesterember.<br />
GUBB, (gub-b v. gub-v v. gub-u) elvont törzsök,<br />
melyben a 6 hangzato.>ság kedveért kettőztetett.<br />
Származékai : gubbad, gubbaszt, gubbatzkodik. Rokon<br />
vele a gugg. Jelent öszvegömbölyödést, ginbülést<br />
GUBBAD, (gub-b ad =r gub-v-ad = gub-uad,<br />
rokon vele a hellén xvnico, xvarú^m) önh. m.<br />
gubbad-t. Emberről, s más állatokról, de kivált madarakról<br />
mondatik, midőn hideg vagy gyöngélkedik<br />
miatt vagy álmosságból öszvehuzódva ülnek. Gub<br />
badnak ötttsel vagy ülőn a tyúkok. Gubbad ttot időben<br />
a veréb.<br />
GUBB ADÓZ, (gnb-b-ad-oz) önh. m. gubbado*<br />
lám, —tál, —ott. Folytonosan, tartósan gubbad. Hidegben<br />
gubbadoenak a fiatal vagy gyöngébb baromfiak.<br />
V. ö. GUBBAD.<br />
GUBBASZKODIK, (gub-b-asz-kod-ik) k. m.<br />
gubbatzkod-tam, —tál, —ott. L GUBBADOZ.<br />
GUBBASZT, (gub-b-asz-t = gub-v-aszt =<br />
gub-u-aszt) önh. m. gubbaitt-ott, htn. —n* v. —a*i.<br />
Gubbadva fii. Nem bírván áth. értelemmel, tárgyeset<br />
nélkül áll a mondatban. Gubbantanak a» (Umo« tyukok.<br />
Egy értelmű vele : gunnyattt.<br />
GUBICS, (gnb-ics) fa. L GUBACS.<br />
GUBITA, (gub-it-a) fn. tt gubitát. Somogy megyei<br />
szó. L. GUBACS.<br />
GUBÓ, (gub-ó) fa. tt gubó-t. 1) 1. GUBACS.<br />
2) Csomó vagy gombolyag, melybe a selyembogir<br />
beköti magát Selyemgubó. 8) Átv. ért. egyfigyü,<br />
buksi, ostoba, ki butaságában meggubbadva jár.<br />
„Nem ily szelíd az ő keze,<br />
Ha a félgubó és félokos<br />
pagálylyal jarulgat elébe ,<br />
Öl akkor, és nem sért nyila."<br />
Kazinczy Ferencz.<br />
GUBÓBOGÁR, (gubó bogár) ősz. fn. 1. GU-<br />
BACSBOGÁB.<br />
GUBÓLÉGY, (gubó-légy) ősz. fn. 1. GUBACS-<br />
BOGÁR.<br />
GUBONA, puszta Borsod megyében; helyr.<br />
Guboná-n, —rá, —ról.<br />
GUBÓPÖFETEG, (gubó-pöfeteg) ősz. fn. Világos<br />
sárga bőrű pöfetegfaj. V. ö. PÖFETEG.<br />
GUBÓVIRÁG, (gubó-virég) ősz. fn. Növény,<br />
melynek tömötten öszveálló virágszirmait egy közön<br />
kehely tartja őszve. Minden virágosának van különös<br />
csőalaku kelyhe. (Globularia).<br />
GUCS, rokon, sőt azonos gug gyökkel; 1. e*t<br />
GUCSÁN, ALSÓ—, FELSŐ—', helységek Posega<br />
megyében; helyr. Guctán-ba, —bán, —M/.