FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

1213 GYOPON1K—GYORSAN GYORSASÁG—GYORSKOCSI 1?U
beiből készítenek a pásztorok, s más mezei műn -
kasok. Amint Ustög'ólöd gyopárod, úgy ütsz bel».
(Km.)-
GYOPONIK, 1. GYAPONIK.
GYOPONT, 1. GYAPONT.
GYŐR, elvont gyök, melyből gyors (gyor-os)
és ennek származékai erednek. Rokonok vele jár,
jere v. gyere. Megvan a szanszkrit csűr asz (gyors),
bélien yop/off (velős, vividas), latin curro stb. szókban
is. Eredeti jelentése : bamarság, élénkség, friseség.
GYORO, falu Soprony vármegyében; helyr.
Gyóró-n, —rá, —ról.
GYŐRÖK, mezőváros Arad megyében ; helyr.
Gyorok-on, —rá, —ról.
GYORS, (gyor-os) mn. tL gyors-at, tb. —ak.
Ami időben és térben szapora haladást tesz, sebesen
futó vagy múló vagy működő; élénk, siető. Gyors
futát. Gyors kocsi, gyors hajó. Gyors ló, paripa.
Győrt idő. Gyors munkások. Gyors tanuló. Győri,
mint a stél. Gyors lábú. Gyors erő. V. ö. GYŐR,
elv. gyök.
GYORSABBÍT, (gyor-s-abb-ít) áth. m. gyorsabbit-ott,
htn. —ni v. —ani. Gyorsabbá, azaz sebesebb
menetűvé tesz , nagyobb sietősre késztet, ösztönöz.
GYORSABBÍTÁS, GYORSABBITÁS, (gyor-sabb-ít-ás)
fn. tt. gyorsabbítás-t, tb. —ok. Cselekvés,
mely által valami sebesebbé, gyorsabbá tétetik. V. ö.
GYORS.
GYORSABBODIK, (gyor-s-abb-od-ik) k. m.
gyorsabbod-tam , —tál; —ott. Hova-tovább sebesebben
halad.
GYORSABBODÓ, (gyor-s-abb-od-ó) mn. tt,
gyorsabbodó-t. Hova-tovább sebesebben haladó.
Gyorsabbodó mozgással haladni, futni. Gyorsabbodó
erb'.
GYORSALG, (gyor-s-al-og) önh. m. gyorsáigott,
htn. — ani v. — »i. 1. GYORSALKODIK.
GYORSALGÁS, (gyor-s-al-g-ás) 1. GYORSAL-
KODÁS.
GYORSALKODÁS, (gyor-s-al-kod-ás) fn. tt.
gyorsalkodás-t, tb. —ok. Gyorsan eljárás, forgolódás,
sebes működés.
GYORSALKODIK, (gyor-s-al-kod-ik) k. m.
!iyorsalkod-tam , —tál, —olt. Valamely dologban,
ügyben gyorsan forgolódik, működik, gyorsan viseli
magát.
„Hozzám hamarsággal kigyorsalkodjatok."
Batizi András.
GYORSALOG, (gyor-s-al-og) önh. m. gyorsalog-lam
v. gyorsalgottam, —tál v. gyomai góttal,
gyorsalgotl, htn. —ni v. gyortalgani. L. GYORSAL-
KODIK.
GYORSAN, (gyor-s-an) ih. Időben vagy térben
sebesen haladva; sietve; minél hamarabb ; késede-
lem nélkül; frisen, szaporán. Gyorsan repüW madarak.
Gyorsan eltünb' napok. Gyorsan futó paripák.
Gyorsan járjatok!
GYORSASÁG, (gyor-s-a-ság) fn. tt. gyorsaságot.
Talajdonság vagy állapot, melynél fogva valami
az időben és térben sebesen halad; hamar múlik, eltávozik
stb. Kilőtt golyó gyorsasága. Tengeri gStífsVk
gyorsasága. Idő gyorsasága. Lovak, gSzkocsik gyorsatága.
Gyorsasággal sietni valahová.
GYORSASÁGOS, (gyor-s-a-ság-os) mn. tt. gyorsaságos-t
v. —át, tb. —ak. 1) Igen, rendkívül gyors ;
minek különösen gyorsaság a tulajdonsága. 2) A
régi székelyeknél ez volt a nemes emberek czime.
(Strenuissimus).
GYORSFUTÁR, (gyors-futár) ősz. fn. Igen sürgetős,
siettető hirrel sebesen utazó hírnök.
GYORSHAJÓ, (gyors-hajó) ősz. fn. Kisebbféle
tengeri hajó, mely sebesebb járatú lévén hirnökhordói
vagy postai szolgálatokat teszen. (Corvet).
GYORSINDULÓ, (gyors-induló) ősz. fn. Sebesebb
hadi lépés, midőn a menésben levő sereg másod
perez alatt két, s így egy perez alatt százhúsz
lépést tesz körülbelül. Szélesb ért. a hadseregnek
rendkívüli síelése, midőn naponként nem egy, hanem
két, három állomásnyira is halad.
GYORSHtÁS, (gyors-írás) ősz. fn. Általán,
rendkívüli sebességű írás; különösen , a sebes Írásnak
sajátságos módja, mely bizonyos rövidített jegyeket
használva képes a beszélők szavait egy folytában
följegyezni.
GYORSIRÁSI, (gyors-írási) ősz. mn. Gyorsírást
illető, ahhoz tartozó, arra vonatkozó. Gyorsiráti betűk,
jetek. Gyorsirási leczkék, gyakorlatok.
GYORSÍRÓ, (gyors-író) ősz. fn. Általán személy
, ki rendkiviili sebességgel képes írni; különösen
oly iró, ki saj/ttnemü rövidített Írási jeleket használva
képes a sebesebben szólók beszédeit is legott
feljegyezni.
GYORSÍT, GYORSÍT, (gyor-s-ít) áth. m. gyorsít-oü
, htn. —n» v. —ani. Gyorssá tesz, gyorssá
lenni késztet, sürget, siettet. Valamely megindított
test mozgását gyorsítani. A tsél gyorsítja a vitorlát
hajókat.
GYORSÍTÁS, GYORSÍTÁS, (gyor-s-ít-ás) fn.
tt. gyorsUás-t, tb. —ok. Gyorssá tevés, gyors haladásra
késztetés, siettetés. Mozgás gyorsítása.
GYORSÍTOTT, GYORSÍTOTT, (gyor-s-ít-ott)
mn. tt. yyorsított-at. Gyorsabb haladásra indított,
késztetett, siettetett. Gyorsított lépésekkel haladni
előre. Egyarányosan vagy egyaránytalanul gyorsított
mozgás. (Acceleratus).
GYORSKOCSI, (gyors-kocsi) ősz. fn. Általán,
gyorsan járó kocsi, alkalmatosság. Különösen , bizonyos
állomási helyek, városok között folytonosan
járó, s a közlekedést minél sebesebben elősegítő alkalmatosság.
Pestre járó, gyöngyösi, egri, eperjesi
gyorskocsik.