FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

1313 HAJÓFENÉK-HAJÓISZKÁBÁLÓ HAJÓKA—HAJÓKONYHA 1314
HAJÓFENÉK, (hajó-fenék) ősz. fn. Ahajóteknőjének
alja, padlója, melynek oldalaiból a hajóbord:ik
emelkednek föl.
HAJÓFÉREC, (hajó-féreg) ősz. fn. Szú neme,
mely igen vékony, kerekded, görbére hajlott, e a fán
keresztül furódó héjban lakik, melynek csúcsával a
fAkba beeszi magát, s a hajúkban nagy kárt tesz.
(Teredo navalis).
IIAJÓFÖVÉXY, (hajú-fövény) ősz. fn. Fövény,
melylyel némelykor, hogy búlyegyent tartson, a tengeri
hajúkat bizonyos mennyiségben megterhelik.
HAJÓFUUÓ, IIAJÓFURDANCS, lásd: IIAJÓ-
FÉKEG.
HAJOG,(haj og) önh. m. biijoijtam, - tó/,—ott.
Ingadozva ide oda liajlik.
HAJÓGAZDA, (hajó-gazda) ősz. fn. Ki a hajún
szállított személyekről, árukról, teherről stb. számol.
(Condueteur). V. Ö. H A.1Ó.SGAZDA.
HAJÓGERINCZ, (Injó geriucz) ősz. fn. A hajúnak
legalsó, s közelien fekvő fenékgerend;ga, mely
az egész hajúnak mintegy geriuczét képezi.
IIAJOGÓS, (haj-og-ó ős) mn. tt. ltiiji>g