FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK
FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK
FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
999 FŐLEBBFOLYAMODAS—PÖLLENOÍT FÖLLENGÍTÉS—FÖLÖTT 940<br />
FÖLEBBPOLYAMODÁS, (fölebb-folyamodás) tanilag, tűz által valamely száraz test repülő részeit<br />
ősz. fű. Peres ügyben, különösen végzetek ellen fel- kifejti. Kénetüt v. higanyt föllengtíeni. (Sublimare).<br />
sőbb bíróra hivatkozás, máskép : felfolyamodás.<br />
FÖLLENGÍTÉS, (föl-lengítés) ősz. fa. Cselek-<br />
FÖLEBBHIVATKOZÁS, (fölebb-hivatkozés) 1. vés , különösen vegytani műtét, mely által valamit<br />
FÖLEBBFOLYAMODÁS.<br />
föllengitünk.<br />
FÖLEBBI, (fól-ebb-i) mn. tt fólebbi-t, tb. —ék. FÖLLIK, puszta Sopron megyében; helyr. Föl-<br />
Fölebb vagy föntebb levő, föntebb eléadott.<br />
lik-on, —rá, —ról.'<br />
FÖLEBBVALÓ, (fölebb-való) ősz. mn. és fa. FÖLLYEBB, tájdivatos kiejtéssel ám. felébb,<br />
1) Bizonyos tulajdonságra, rangra, hivatalra, méltó- 1. ezt<br />
ságra nézve előkelőbb, jelesebb. Át alitpántág fölebb- FÖLLYŰL, tájdivatos kiejtéssel ám. fölül v.<br />
valá Unttég a nolgabirotágnál. 2) Előljáró, felsőbb felül,-l. ezt<br />
tisztviselő.<br />
FÖLNAGY, (föl-nagy) ősz. fa. A székelyeknél<br />
FŐLEG, (fő-leg) ih. Leginkább, főkép, kiválólag. ám. falunagy, falu bírája. V. ö. FÖLNAGY.<br />
FÖLEGÉNY, (iő-legény) ősz. fn. Első legény FÖLNÉGYEL, (föl-négyei) ősz. áth. Négy részre<br />
a mesterlegények között, vagyis a műhelyben azon<br />
valamit felkonczol. A meggyStött Kupa veiért felné-<br />
Iflgény, ki némileg a mester személyét képviseli, t. i.<br />
gyelték.<br />
a munka kiosztásában, szabásban, felügyelésben; né- FÖLOLD, 1. FELOLD.<br />
mely mesterembereknél, pl. a szabóknál: táblalegény. FÖLOLVAD, FÖLOLVASZT, 1. FELOLVAD,<br />
FÖLÉNY, (fő-lény) öss. fa. 1. ALAPLÉNY. FELOLVASZT.<br />
FÖLEP, (fól-ep) fa. tt. fölep-et. Képzési nyelv-<br />
FÖLOVÁSZ, (fő-lovász) ősz. fn. A lovászok<br />
hasonlat szerént az alap és kötep alakjára alkotott<br />
között első. V. ö. LOVÁSZ.<br />
szó, ám. valaminek fölszine, felülege, vagy mint kö- FÖLOVÁSZMESTER, (fő-lovász-mester) ősz.<br />
zönségesen mondjak, felülete.<br />
fn. 1) Szélesb ért az udvaroknál főtiszt, ki az ud-<br />
FÖLEPES, (fól-ep-es) mn. tt. fölepet-t v. —ét,<br />
vari lovászmestereknek parancsol, s a fejedelmi istá-<br />
tb. —ék. Fölüleges; az illető tárgy mélyébe, velelók<br />
fő felügyelője. 2) Különösen Magyarországban<br />
jébe nem ható, csak a dolog felszínén maradó. Föl-<br />
a zászlósurak egyike, kinek többi között kötelessége<br />
epet vittgálat, itmeret, tudomány.<br />
az országgyűlési rendtartásra felfigyelés.<br />
FÖLÉS, (fő-l-és) fa. tt. foUt-l, tb. —ék. Valamely<br />
testnek azon állapota, midőn föl v. fő. V. ő.<br />
FÖLÖS, (föl-ös) mn. tt. fölöt-t v. —ét, tb. —db.<br />
FŐ, ige.<br />
1) Minek föle, szine van. Fotót tej, fotót gabona. 2)<br />
FOLESZEL, (föl-eszei) ősz. áth. Valakit felbajt,<br />
Számos, sok, kellő számon túl levő. Fülöt gondjai,<br />
felizgat valamely tettre, merényre.<br />
bajai vannak. Fotót jövedelemmel Úr. Különbözik :<br />
FÖLESZMÉL, (föl-eszméi) ősz. önh. Öntudatlan<br />
felet.<br />
állapotból eszére jön, magához tér; álmából, szuny-<br />
FÖLÖSEN, (föl-ös-en) ih. Számosan, kellő<br />
nyadtából fölébred.<br />
mennyiségen fölül. Fotósén megjelentek a gyüléti ta-<br />
FÖLETLEN, (fől-etlen) mn. tt fSleOen-t, tb.<br />
gok. Gabonája fölösen termett. Folytén vitttaadta a<br />
—ét. Minek föle nincs. Fületten tej. Hatirozóilag<br />
köletSnt.<br />
ám. föle nélkül. Föletlen adták ide a tejet.<br />
FÖLÖSLEG, (föl-ös-leg) fa. és ih. 1) Ami a<br />
FÖLETLEN, (fő-1-etlen) 1. FOTELEN.<br />
kellő vagy szükséges mértéket, mennyiséget fölülmúl-<br />
FÖLERESZT, (föl-ereszt) ősz. áth. lásd : FÉLja;<br />
több, mint szükséges. Jövedelme fölStlegét köt<br />
ERESZT.<br />
etélokra fordítani. 2) Szükségen fölül, nagyobb meny-<br />
FÖLHŐ, L FELHŐ.<br />
nyiségben, mint kell.<br />
FÖLIBE, (föl-é-ve) ih. Személyragozva: fölibém, FÖLÖSLEGES, (föl-ös-leg-és) mn. tt. föÜStlt-<br />
foWéd, föUbénk, fölibélek, fóKbSk. L. FÖLÉ. gét-t v. —ét, tb. —ék. Ami kellő vagy szükséges<br />
FÖLJÜL, tajdivatos kiejtéssel ám. fólül v. fe- mértéknél nagyobb, több; túl bővelkedő, nem szük-<br />
M, \. ezt<br />
séges. Erről fölösleget ttólni, mert úgy ü tudjuk. El-<br />
FÖLKEL; FÖLKELÉS stb. 1. FELKEL, FEL- adni a fölösleget gabonát.<br />
KELÉS stb.<br />
FÖLÖSÖDIK, (föl-ös-öd-ik) k. m. fVlötVd-tem,<br />
FÖLKÉSZÍT, (föl-készít) ősz. ith. lásd : FEL- —tél, —ölt. Hig testekről, különösen tejről mond-<br />
KÉSZÍT.<br />
ják, midőn fölt kapnak , azaz fólszinökön megsurü-<br />
FÖLLEG, FÖLLENGÉZ, 1. FFLLEG, FEL- södnek. Fölötödik át édet tej,<br />
LENGEZ.<br />
FÖLÖSTÖKÖM, a német Frühttuek-böl közné-<br />
FÖLLENGÉR, (föl-lengér) ősz. fn. Lcggolyó piesen elsajátított ázó. Magyarosan : reggeli, fkomét<br />
vagy személy, ki léggolyóval felszáll.<br />
v. f jómét,<br />
FÖLLENGÉRÉZ, (föl-lengércz) ősz. önh. Lég- FÖLÖSTÖKÖMÖL, 1. REGGELIZ; v. ö. FÖgolyóval<br />
felszáll.<br />
LÖSTÖKÖM.<br />
FÖLLENGÍT, (fól-lcngít) ősz. áth. Valaminek FÖLÖTT, FÖLÖTTE stb. 1. FELETT, FEhatását,<br />
erejét magas fokra emeli; különösen, vegy- LETTE stb.