FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

1603 fflTÁTOK—HITBIZOMÁNY HITBIZOMÁNYI— HITEGYESÍTÖ 1604
HITÁTOK, (hit-átok) ősz. fn. Innepélyes átok,
vagyis fenyitő szavak, melyek által valaki bizonyos
büntettek miatt az anyaszentegyház kebeléből kizáratík,
s a többi hívek előnyeitől és jogaitól megfosctatik,
egyházi átok. Hitátok alá vetni valakit. (Ana- !
thema).
HITBAJNOK, (hit-bajnok) ősz. fn. Személy, ki
szellemi vagy fegyveres erővel harctól hite mellett
és ennek megtámadó! ellen. Vétetik hitvalló értelemben
is.
HITBELI, (hit-béli) ősz. mű. Hitet, hit vállai t
illető, arra vonatkozó. Hitbeli villongdtok, stakaddtok.
Hitbeli kételyek. Hitbeli bwsgalom, hanyagság,
köfOnyOuég.
HITBÉR, (hit-bér) ősz. fn. A magyar törvény
szerént bizonyos mennyiségű pénz, mely a törvényesen
egybekelt nőnek a férj vagyonából szokott vagy
törvény, vagy kötés szerént fizettetni. A törvényi hitbért
már maga a törvény szabta meg (még régi időben
, mely mennyiség ma igen csekély) minden törvényes
nőnek ennek özvegysége vagy a férj csődbe
jutása esetére; a kötési vagy írott hitbért szabad tetszés
szerént a házasalók mindenike Ígérheti a másiknak.
Ha a nő ígéri a férfinak ez vittonhitbér. Különbözik
ezektől a menyatnonyi v. jegy- vagy nánajdndék,
vagyis azon pénz vagy más vagyon, melyet a
nő akár eljegyzés, akár menyekző alkalmával, akár
férjétől, akár mástól valósággal kapott. Hozomány
pedig mindazon ingó vagy ingatlan vagyon, amit a
nő, mint sajátját férje házához viszen, melyben a
nászajándék is benne foglaltathatík. Az osztrák pol- i
gári jog szerént nincs törvényi hitbér, hanem csak j
kötési vagy szerződési, mely Widerlage névvel neveztetik,
mintegy a hozomány viszonzása vagy biztosításául.
HITBÉRI, (hit-béri) ősz. mn. Hitbérre vonatkozó,
hitbért illető. Hűbéri vagyon, hűbéri pint.
HITBESZÉD, (hit-beszéd) ősz. fn. Egyházi,
templomi beszéd, mely a hit tanait tárgyalja, s a
hallgatókat vallásos erényre buzdítja.
HITBIRÓSÁG, (hit-bíróság) ősz. fn. Némely
katholikus országokban, különösen a spanyoloknál
és portugáloknál létezett egyházi törvényszék, melynek
feladata volt az eretnekséget kiirtani, s ennél
fogva a gyanús hitüeket vizsgalat alá venni, s ha
ezek az elfogadott vagy bíróság elé szabott elvek
szerént bűnösöknek találtattak, megfenyíteni, sőt balállal
is büntetni, (tribnnal inquisitionis). Máskép :
hünyomoté vagy hitvallató sték, vagy hiUörvénytzék.
HITBIZOMÁNY, (hit-bizomány) ősz. fn. 1) Általán,
másnak hitére bízott, hűségébe ajánlott valami.
2) Különösen, valakire oly rendelettel szállított jószág,
hogy azt ne lehessen másnak adni vagy másra
Elbocsátani, hanem csak a hitrebizó rendelkezése
szerént minden jövendő vagy legalább több nemzedékre
a családban maradjon. Ily hitbizományok hazánkban
ás úgynevezett majorátus! (előfiségi) vagy
senioratasi (idősbfiségi) jószágok.
HITBIZOMÁNYI, (hit-bizományi) ősz. mn. Hit
bizományi illető, arra vonatkozó, ahhoz tartozó. Hitbitományi
törvények, rendeletek, jóttágok.
HITBIZOMÁNYOS, (t>it-bizom4nyos) ősz. fn.
és mn. 1) Személy, ki hitbizományt bír. 2) Hitbizománynyal
terhelt. Hitbitományot öröklég, jóaág. V.
ö. HTTBIZOMÁNY.
HITBUZGALOM, HITBUZGÓSÁG, (hit-buzgalom
v. -bozgóság) ősz. fn. Különös buzgalom, melyet
valaki az által tüntet ki, ha hitvallása tanaihoz
szorosan ragaszkodik, s erkölcsi szabályait teljesíteni,
és szertartásait gyakorolni szokta.
HITCZIKKELY, (hit-czikkely) 1. HITÁGA-
ZAT.
HITCZIKKEZET, (bit-czikkezet) ősz. fn. A
hit tanainak bizonyos mondatokba, ágazatokba szerkesztett
foglalata. Ilyen pl. sz. Athanáz püspök hitczikkezete,
melyben a katholika hitvallás ágazatait
egybefoglalja. Apottolok hitctikketete. Protettamok
hitCMikkezete. (Symbolum fidei).
HITCZIKKEZETÉS, (hit-czikkezetes) ősz. mn.
Mi hitczikkezetckből áll; hitczikkezet szerént tárgyalt
valamit Hitctikkeittet könyvek. Hitoeikketete*
vallotton. V. ö. HITCZIKKEZET.
HITCZIKKEZETTAN, (hit-czikkezet-tan) ősz.
fn. A hittannak v. egélynek azon része, mely a hitczikkezeteket
tárgyalja. (Theologia symbolica, dogmatica).
HITDÜH, (hit-düh) ősz. fn. A hitábránd azon
tálfeszített foka, melyen valaki a más hiten levőket
kímélet nélkül üldözi, s Isten nevében, Istenért
felebarátain a legiszonyúbb kegyetlenséget is kész
elkövetni, oly meggyőződésből, hogy az által Istennek
kedves dolgot tcszen.
HITÉGET, (hi-t-ég-et) áth. és gyak. m. hitégettem,
—tél, —élt. Hamis Ígéretekkel, csalárdsággal
valakit rászed, csábítgat, álreményekkel kecsegtet.
Hátatsággal hitegetni valamely nőt. Magákon hitegetni
valakit. Szép novai eléhitegeíni át elbírt uSkevéngekét.
Attól hitegette, hogy hivatalt Méret neki.
HITEGETÉS, (hi-t-ég-et-és) fa. tt hitefrtéf-t,
tb. —ék, harm. szr. —e. Álnokoskodás, csalfálkodás,
hamiskodás, midőn valakit rábeszélnek valamire
; csábítgatás, kecsegtetés.
HITEGETŐ, (hi-t-ég-et-6) mn. és fn. tt hüegttS-t.
Személy, ki valakit hiteget, csábítgató, csalogató,
ál okokkal másokat rábeszélő. Ne higyj a hitegetonek.
HITEGYESÍTÉS, (hit-egyesítés) ősz. fn. Különféle
hitvallásoknak egygyé keverése vagy öazveolvasztása.
V. ö. HITEGYESÍTÖ.
HITEGYESÍTŐ, (hit-egyesítő) ősz. fn. Így neveztetnek
azok, kik a különféle hitvallásokat egygyé
akarják olvasztani. Ilyenek voltak a régi samaritanusok,
kik a zsidó vallást a pogány hittel egyesítették.
(Syncretista).