FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

1463 HATÁROZÓ—HATÁROZÓ HATÁROZÓDIK—HATÁRŐRZŐ 1464
2) Idojelentok, a) e kérdésre : mikor f n. m.
akkor, akkoriban, annakutána, ottan, azonnal; eleve,
előbb, elemié, elejénte, eleinten, elejénten ; etentúl, etutdn,
enneluttána; délest, déltttkor, délestével; éjtstaka,
éjjel i éjfélkor ; értve, étivel, etttel, estkor ; hamar,
hamarjában, hámorán; hirtelen, hirtelenében, hevenyében
, hevenyte, hevenytében ; hajdan, hajdanía, hajdanában,
hajdanán; hébehóban, hébekorban; holnap,
holnapután; ifjanta; idén, idénte ; jSvőben, jSvőre, javendSben,
jövendőre, jüvöleg ; korán, keton, későnkorán
; ma, most, mottón, mostanában ; mindjárt, melegében
; minapában, múltkor, múltkoriban ; mindenha,
mindenkor ; majd, majdan; mindennap, mátnap, harmadnap
; nappal, naponta ; nem tokára, nyaranta ;
űrökön f rögtön, régen, régente, régentén; regvei, reggel
; toka, sohanapján, tohatem, tokára; tegnap, tegnapelőtt
; tavai, tüstént, valaha, valahára, valamikor
stb. b) e kérdésre : meddig t u. m. ettig, napestig,
délig, éjfélig, mindig, őrükké, Srtfkre, reggelig, tokáig
stb.
3) Stámjelentők, a következő kérdésekre : hányan
t ketten, hárman, titen, htutan, teáson, éteren
stb. a mennyiben esek nem inkább többes jelentésűéknek
vétetnek; továbbá hányszor t egyster, kelttet;
titster, húttitor, státstor, etertter stb. kányánként t
egyenként, kettőnként, titenként, státanként, éterenként
stb. kányával t keltejével, hármával, tűével, státával,
éterével stb. hányadával t harmadával, negyedével, íitedével,
státadáoal stb. kányadán t harmadán, titeden,
nátodán stb. hányadttor t elöttör, mátodttor,
titedster, ttátadttor stb. hányadnorra f előttSrre, titedtterre,
ttátadstorra stb. hányfélén f egyfélén, kétfélén
, Ötfélén, ttátfélén stb. hánynorotan t egyttereten,
tdttereten, ttátstorosan, etersteresen stb. hányssorra
t egytterre, kéttterre, Misterre stb. hányasán t
egyesen, kettősen, titeten, ttátatan stb. hányasával t
egyesével, kettesével, ütésével, itatásával stb. hány rétüent
egyrétüen, kétrétüen, titrétUen, ttátrétilen stb.
hánytterUen f egysterüen, titstertten, ttátsterVen stb.
hányttorrat egytterre, íitsterre, státttarra, etersterre
stb., hányképen, egyképen, kétképen, titképen stb.
hányféleképen t egyféleképen, títféleképen, státféleképen
stb.
4) Módjelentök, melyek e kérdésekre : hogyan t
miként t minődön t felelnek meg, pl. lattan, napórán,
ttépen, rútul; Így, úgy, amúgy, sehogy, máskép,
másképen stb.
6) Kérdők, különösen a) helykérdők: holt honnan
t v. honnétt kovát merre? meddig? b) idökérdök:
mikor t mikoron t mikorra f c) scámkérdők : hány t
hányttor t stb. d) módkérdők : hogy t hogyan t miként
t miképen t stb.
6) Mltíók : igen, bitony, bitonyotan, büonynyal,
igatán, valóban, igenit stb.
7) Tagadók : nem, sem.
8) Tiltok : ne, se.
9) Kétkedők : alig, aligha.
10) Gyűjtök : együtt, egyetemben, egyttersmM,
Hitvesen, mindeneitől stb.
A határozók képző ragait, valamint ai egyes
határosokat 1. saját rovataik alatt.
HATÁROZÓDIK, (hat-ár-oz-ód-ik) belaz. m.
határotod-tam, —tál, —ott. Élhetünk ezen igével,
midőn üt akarjuk jelenteni, hogy a kérdésben, vitában
levő tárgy bizonyos megállapodásra vergődik
vagy jnt, és pedig inkább véleménysnrlódás és viszonyos
fontolgatás, mint valamely külső okok befolyása
által. Még nem tudni, mire határolódik a vitaíkotás.
HATÁROZOTT, (hat-ár-oz-ott) mn. tt határotott-at.
1) Bizonyos jelek által minden más tárgyaktól
megkülönböztetett; bizonyos nemfi, osztálybeli.
Haíárotolt jellemü ember. Határotott stámok. 2) Valamire
eltökélt, elszánt Határotott akarat. 3) Kiszabott
, bizonyos körülményhez kötött. Határotott napon
megjelenni. Határotott helyen Sttvegyülni. 4) Korlátolt,
megszorított. Határotott est, emberi tehetséget.
5) Határozott igeragozás, ám. tárgyi igeragotát. V.
ö. IGERAGOZÁS.
HATÁROZOTTAN, (hat-ár-oz-ott-an) ih. Csfirés-
csavarás nélkül, egyenesen, megfontolás ntáni eltökéléssel.
Batárotottan megtagadni valamit. Határotottan
kimondani véleményét .Stabatotan. Korlátoltan.
HATÁROZOTTSÁG, (hat'ár-oz-ott-sag) fa. tt.
határotottság-ot, harm. szr. —a. Általán talajdonsag,
melynél fogva valami határozott állapota. KfilSnösen
1) Elszántság, eltökéltség. 2) Szabatosság. ElSadáii,
bettédbeli határotottság. 3) Korlátoltság. 4) Teljes
bizonyosság, mennyiben valamit kétkedés nélkül állítunk.
HATÁROZVÁNY, (hat-ár-oz-vány) fa. tt határotvány-t,
tb. —öt. harm. szr. —a v. —ja. Valamely
tárgynak bizonyos ismertető, s megkfilönböztetö
jegyek által leírása. Éníani határotoány, mely
szorosan a tárgynak legközelebbi nemét v. különböztető
bélyegét írja le, p. o. át ember estes állat. Stónoki
határotvány, mely a tárgyat bővebben körülírva
különbözteti meg. (Definitío).
HATÁRŐR, (határ-őr) ősz. fn. Határszéli katona.
Szélesb ért. minden őr, ki valamely tartomány,
kerület, helység stb. határain őrködik.
HATÁRŐRSÉG, (határ-őrség) ősi. fn. 1) Ország
határain őrködő katonaság. 2) Azon határvidék,
melyen őrkatonaság lakik. Bániági, ttlavon, korvátorstági
határőrség.
HATÁRŐRSÉGI, (határ-őrségi) ősz. mn. Határőrséget
illető, onnan való, oda tartozó, arra vonatkozó.
Határőrségi kormány. Határőrségi katonák, lakosok.
HATÁRŐRVIDÉK, (határ-őr-vidék) őse. fn.
Azon tájék vagy földterület, melyen a határőrség,
vagyis határszéli katonaság lakik. Bánsági, Stlavon,
vátorstági határőrvidék.
HATÁRŐRZŐ, (határ-őrző) 1. HATÁROS.