FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

891 FOLTOZ—FOLYADÉK
lyukat kályhát mennél tovább tározzák, annál follo-
»abb. (Km.).
FOLTOZ, (fol-t-oz) 4th. és gyek. m. foltot-tam,
—tál, —ott. Valamit folttal kijavít, kiegészít Nadrágot,
ciümát foltotni, Öszvetételei : felfoltot, leifoltot,
meg/oltót. Átv. a végromlástól ovogat, kijavítgat.
Egéitségét, éleiéi fürdőkkel, gyógyiterekkel foltozta.
FOLTOZÁS, (fol-t-oz-ás) fa. tt foltozd»-t, tb.
—ok. Munkálkodás, midőn valamire foltot vetünk,
varrunk. V. ö. FOLT. Ctitma-, fehérruha-, ttákfoltotá».
Foltozással kéretni kenyerét.
FOLTOZGAT, (fol-t-o«-gat) gyak. 4th. m. foltotgat-tam,
—tál, —ott. Gyakorta vagy folytonosan
vagy többféle tárgyat foltoz.
FOLTOZGATÁS, (fol-t-oz-gat-ás) fn. tt foltotgatás-t,
tb. —ok. Cselekvés, illetőleg varrogat&s, Utarozgatás,
mely által valamit foltozunk.
FOLTOZÓ, (fo-l-t-oz-6) mn. és fn. tt foltotó-t.
1) Aki foltozással foglalkodik. Folíotó ételed, leány,
foltotó otitmama. 2) Gúnyneve az oly varró mesterembernek,
ki új ruhákat nem tud készíteni, hanem
csak ócskákat foltozgat.
FOLTTISZTÍTÓ, (folt-tisztító) ősz. fn. Személy,
ki a szövetekbe, ruhanemttckbe esett zsír-, olaj- s
egyéb foltokat kiveszi.
FOLY, (fo-ly) önh. ín. foly-tam, — tál, —t v.
—ott. Mondjuk 1) vízről, mely bizonyos mederben,
árokban és vonalban tovább halad. Sebeién, lattan
f oly. A Títta a Dunába f oly. Öszvetételei : aldfoly,
áUalfoly, befoly, belefoly, egybefoly, el f oly. Sok óit
elfoly addig a Dunán. (Km.) Kifoly, kürnyUfoly, lefoly,
ráfoly, östvefoly, stétfoly, visttafoly. 2) Akármely
más híg testről. Foly át orra vére. Úgy jár,
mintha át orra vére folyna, azaz leütött fejjel, szomorúan.
(Km.) Sok vér elfolyt a ctatában. Árpáié f oly
át ereiben. Foly a nátha, takony, geny. Foly a nyála.
Foly utána a nyála, ám. nagyon kívánja. 3) Homokról,
fövényről. Szélben a homok f oly, t ellepi a ttántófóldeket.
4) Hasról, midőn híg emésztete van. Foly a
háta. 5) Ám. csurog, csepeg, részenként hall, elhull.
Foly a hordából a bor. Foly a repedt edény. Foly a
kittakadt ttákból a búza. 6) Átv. ért keletben van,
tart, meg nem szfin. Némely bankjegyek már nem
folynak. Foly a bestéd, gyűlés, f oly a munka, idd, hónap,
etttendS. 7) Szinte átv. kiterjeszkedik, el- v. felnyúlik.
Fára f oly át ittalag ; karóra, sövényre f oly a
borsóttár. V. ó. FOLYÓ. 8) Ezek : jól f oly dolga,
rostul f oly dolga helyesebbek, magyarosabbak, mint
jól, roszúl megy dolga.
Megegyezik vele a latin fluo, (honnan : fluviut,
fiamén, fluidut), pluo, a szanszkrit plu (foly), hellén
nUm, jllvta, j}Ív£a>, német flietten, (honnan : Fiúst,
Fiút, Flott), finn vuodan, (folyók) stb.
FOLYADÉK, (foly-ad ék v. foly-a-dék) fn. tt.
folyadék-ot. Nedv, híg anyag, mely vagy foly vagy
folyó állapotba tehető. Különösen testből, sebből
csurgó, szivárgó, elváló nedv. (Fluidum; fluor).
FOLYAM—FOLYAMLIK
FOLYAM, (foly-am) fn. tt folyam-ot. 1) Altalános
nevezete minden víznek, mely folyó állapotban
van, milyenek s szoros értelemben vett folyók, patakok.
2) Nagyobb folyó. 3) Átv. keleté, divata, tartóssága
valaminek, különösen a pénzről szólva, annak
jelenlegi becse; továbbá, valamely könyvnek, folyóiratnak
egyes része: elsS évi folyam, évnegyedi folyam.
V. ö. FOLYAMAT.
FOLYAMÁG, (folyam-ág) ősz. fn. A folyamnak,
azaz folyóvíznek egyes fiók medre, elszakadása. A
Duna Pottonynál két folyamágra stakad.
FOLYAMÁGY, (folyam-ágy) 6sz. fn. Mélyedés,
meder, tekenő, melyben a folyam tovább halad, aláfoly.
Mély, ítélet, keskeny, tekervényei folyamagy.
FOLYAMÁS, (foly-am-ás) fn. tt. folyamdt-l, tb.
—ok. 1) Bő folyás, a víznek tovább haladása. Káldinál
vit folyamata, ám. csatorna. 2) Átv. ért ótalom,
pártfogás keresése. Szokottabban : folyamodat. V. ö.
FOLYAMIK.
FOLYAMAT, (fo-ly-am-at) fn. tt folyamat-ot.
1) A régieknél ám. folyam, folyó, patak. 2) Átv. valaminek
tartóssága, keleté, menete. Ét a dolog folyamata.
Mily folyamata van a pintnek t Egy folyamatban
két munkát végemi.
FOLYAMFÜRDŐ, (folyam-fürdő) ősz. fn. 1)
Ffirdttház, mely folyamra, folyóra van építve, milyenek
pl. a dunaffirdők. 2) Fürdés valamely folyóban.
Folyamfilfdb't haitnálni.
FOLYAMI, (foly-am-i) mn. tt. folyami-t, tb.
—ok. Folyamot illető, ahhoz tartozó; folyamban
élő, tenyésző. Folyami ttabdlyotdsok; folyami allatok,
bogarak.
FOLYAMIK, (foly-am-ik) k. m. folyam-tam,
—tál, —t. Elavult ige, helyette ma inkább folyamodik
igével élünk. L. FOLYAMODIK.
FOLYAMISTEN, (folyam-isten) ősz. fn. A régiek
mythologiája szerént isten vagy istenek, kik
különösen a vizekben laktak, s azokon uralkodtak,
pl. Neptun, a tritonok stb.
FOLYAMJEGYZÉK, (folyam-jegyzék) ősz. fn.
Jegyzék, mely a pénznek, státuspapíroknak, váltóknak
stb. jelenlegi becsét, keletét adja elé.
FOLYAMJOG, (folyam-jog) ősz. fn. Jog, valamely
folyam birtokához, és annak haszonvételéhez,
pl. a rajta hajózáshoz, hidak, malmok, révek építéséhez,
halászathoz.
FOLYAMKÉM, (folyam-kém) ősz. fn. Nyerészkedő
személy, ki lenyomott árú váltókkal, köz kötelezvényekkel
stb. foglalkodik. (Agioteur).
FOLYAMKÉMLET, (folyanvkémlet) ősz. fn.
Váltókkal, köz kötelezvényekkel stb. nyerészkedés.
(Agiotage).
FOLYAMLIK, (foly-am-1-ik) k. m. folyaml-ott,
htn. —ont. Folyamképen tovább halad, folyó állapotban
van. Képzésre hasonló likamlik, nyilamlik, nr
damlik, e több ily nemű igékhez.