FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

1703 HOSSZUFARKÚ—HOSSZULIGET HOSSZÚ-MACSKÁS—HOSSZÚTÖKÉS 1704
HOSSZÚFARKÚ, (hosszd-farkd) ősz. mn. Minek
aránylagxhosszd a farka. Hotttúfarkú afrikai juhok.
Hostzúfarkú majmok. Hotttúfarkú páva.
HOSSZÚFÜTÓSKA, (hosszd-fatóska) ősz. fa.
Laptás játék, melyben az egyik fél fit és bizonyos
czélpontra fát, a másik pedig kap, s a futókat megdobni
törekszik. Diikos nyelven : lovga méta.
HOSSZÚFÜLÜ, (hosszd-fulű) ősz. mn. Kinek
T. minek hosszú füle van. HottrtfUlü ttamár, ritkadinné.
HOSSZÚHAJÚ, (hosszú-hajú) ősz. mn. KineV
haja aránylag hosszúra nőtt vagy nincs lenyirva.
Hotttúhajú n8k. Hotttúhajú falusi legények.
HOSSZÚHAVAS, hegyek neve Erdélyben.
HOSSZÚHEGY, paszta Fejér megyében; helyr.
Hott*úhegy-én, —re, —rSL
HOSSZÚHEGYES, hegy neve Erdélyben.
HOSSZÚ-HETÉNY, fala Baranya megyében;
helyr. Hetény-be, —ben, —Ml.
HOSSZÚRA, (hosz-j-ú-ka) mn. tt hotttúkáí. L.
HOSSZACSKA és HOSSZÚKÁS.
HOSSZÚKARÚ, (hosszú-karú) ősz. mn. Kinek
hosszú karja van.
HOSSZÚKÁS, HOSSZÚKÁS, (hosz-j-d-ka-as)
mn. tt. hoenúkát-t v. —át, tb. —ok. Kevéssé hoszszd.
Mondjak különösen gömbölyű testekről, melyek
két végről kevéssé hegyesek, pl. a tyúktojás, némely
dínnyefajok stb. vagy hengerded testekről, melyek
aránylag hosszabbak, mint vastagok, pl. a halkufárok
hosszúkás hordói.
HOSSZÚKÁSÁN, (faosz-j d-ka-as-an) ih. Hoszszúkás
állapotban v. minőségben.
HOSSZÚKEZÜ, (hosszú-kezű) ősz. mn. Kinek
aránylag hosszú keze van. Hoitzúketü majmok, vademberek.
Átv. ért. messzeterjedő hatalommal biró;
vagy : lopásra, tolvajságra hajlandó, enyves kezű.
HOSSZÚKEZÜSÉG, (hosszd-kezöség) ősz. fa.
Átv. ért hajlandóság a lopásra, enyves kezüség.
HOSSZÚKÓ, (hosz-j-d-k-ó) mn. tt hotaúkót. L.
HOSSZACSKA és HOSSZÚKÁS.
HOSSZÚKÖRMÜ, (hosszú-körmű) ősz. mn. 1)
Tulajd. ért aránylag v. rendkívüli hossza körmökkel
ellátott 2) Átv. ért lopásra hajlandó, tolvaj.
HOSSZÚLÁBÚ, (hosszd-lábd) ősz. mn. Kinek
vagy minek derekához képest és aránylag hosszú
lábszárai vannak. Hatttúlábu gém, gólya.
HOSSZÚ-LÁZ, falu Zemplén megyében; helyr.
Lát-on, —ró, —ról.
HOSSZULÉ, (hosszu-ló) ősz. fa. Oly ételről
mondják, melyben sok lé, s kevés hds, tészta vagy
más főzelék vagyon. Ellentéte : rovidlé. Erdélyben
divatos szó. (Németesen is : lángé Sauce, kurse
Sauee).
HOSSZÚLIGET, fala Bihar megyében; helyr.
Houtúliget-én, —re, —röl. Hegy neve is Erdélyben.
HOSSZÚ-MACSKÁS, fala Erdélyben, Dobok*
megyében; helyr. Mactkdt-on, —rá, —róL
HOSSZÚMEZÖ, mezőváros Maramaros megyében
, falvak Kraszna, Trenesén, Ungh megyében ét
Erdélyben, Belső-Szolnok megyében; helyr. Hotatmetd-n,
—re, ( —röZ.
HOSSZÚMEZŐ-CZIRÓKA, falu Zemplén megyében
; helyr. Ctirók4-n, —rá, —ról.
HOSSZÚMEZÖ KOLCS, fala Zemplén megyében
; helyr. Kolet-on, —rá, —ról.
HOSSZÚMEZŐ-KOVÁCSHÁZA, tála Csanád
megyében; helyr. Rovácthátd-n, —rá, —róL
HOSSZÚMEZŐ-VARANNÓ, falu Zemplén megyében
; helyr. Varannó-n, —rá, —ról.
HOSSZÚ-MOGOS, hegy neve Erdélyben.
HOSSZÚNYAKÚ, (hosszú-nyakú) őax. mn.
Aránylag hosszú nyakkal biró. Hotttúnyaktí gint,
dánt, gólya, gvndr, teve.
HOSSZÚNYÚJTÓ, (hosszú-nyújtó) öes. fa.
Nyújtó, vagyis azon rúdforma fa, mely s szekér első
tengelyétől a hátalsóig nyúlik, s az egéas szekeret
öszvetartja.
HOSSZÚ-PÁLYI, felu Bihar megyében; helyr.
Pdlyi-ba, —bán, —ból.
HOSSZÚPATAK, fala Erdélyben, KakailS
megyében; helyr. Ho»ttúpaíak-on, —rá, —ról. Patakok
neve is.
HOSSZÚ-PERESZTEG.faln Vas megyében;
helyr. Pereuteg-én, —re, —rW.
HOSSZÚ-RENDSZER, SZÉPLAK—, fala
Abaúj megyében; helyr. Rendner-én, —re, —rS.
HOSSZÚRÉT, KRASZNA—, falu. Gömör
megyében; helyr. Hotttúrét-én, —re, —rőL
HOSSZÚRÉV, paszta Bonod megyében; helyr.
Hosnúrév-in, —re, —r67.
HOSSZÚSÁG, HOSSZÚSÁG, (hoas-n-d-^g)
fa. tt hosttútág-ot, harm. acr. —-a. Tulajdonság,
melynél fogva valami hosszúnak mondatík. V. ö.
HOSSZASÁG.
HOSSZÚ-SOROK, hegység neve Erdélyben.
HOSSZÚSZÁRU, (hosszú-szárú) ősz. mn. Általán,
hosszú szárakkal biró, ellátott Hotmludr* gólyák,
gátlók. Hosndttárú ensmo, »on». ffoM^fMÍní
növények, gyümölctök. Hotnútiárú pipa. V. ö. SZÁR.
HOSSZÚSZILVA, (hosszú-szilva) ősz. fa. Magvaváló,
hosszúkás, tojásdad, közönséget szilva. EbbCl
szoktak szilvaízt (lekvárt) főzni a gazdasazonyok.
Máskép : berctenetei (néhutt: beuteretei) ttOva.
HOSSZÚSZÓ, falvak Gőmőr és Temet megyében
; helyr. Hotttúttó-n, —ró, —ról.
HOSSZÚTELKE, fala Erdélyben, Alsó-Fejér
megyében; helyr. Hotttútelké-n, —re, —rW.
HOSSZÚTÜRES, (hosszú-tfirés) ösm. fa. Lelki
állapot vagy talajdonság, melynél fogva a rajtánk
i elkövetett sérelmeket, bántalmakat, jogtalanságot,
1
szóval bajokat békén és sokáig elszenvedjük, Mm
viszonozzuk, nem büntetjük. HotuAtOrét méJUU »é-