FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

1229 GYÖNGYTÜ—GYÖNY GYÖNYÖR—GYÖNYÖRKÖDTETÉS 1230
porodnak. GyöngytermS keleíindiai tenger. Gyöngytermő
csigák. GySngytermBfdk. V. ö. GYÖNGY.
GYÖNGYTÜ, (gyöngy-tü) ősz. fn. 1) Finom tfi
a gyöngyszemek felfűzésére. 2) Mell tű, hajtfi stb.
melynek gombja gyöngy.
GYÖNGYTYÚK, (gyöngy-tyúk) ősz. fa. Afrikából
származott házi tyúkfaj , mely a mi közönséges
házi tyúkunktól lefelé hajló farka, kemény fejbúbja,
különösen gömbölyű fehér pettyei, végre kellemetlen
kiáltása által különbözik.
GYÖNGYVÉR, (gyöngy-vér) ősz. fn. Vizi madárfaj
, a bíbiczuél valamivel nagyobb, lábai igen
hosszúk, hajlékonyak és vérvörösek. (Charadrius himantopus).
GYÖNGYVIRÁG, (gyöngy-virág) ősz. fn. Ismert
növénynem a hathímesek seregéből és egy anyások rendéből,
melynek virágszárain apró, fehér, harangalakú
és igen kellemes illatú virágok nyílnak. (Lilium convallinm,
Convallaria majális). Máskép : uentgy őrgy virág.
Atv. ért a nyájaskodó szerelmesek kedves kifejezése.
„Gyöngyvirág és liliomszál ,
Szép szeretöm mellettem áll."
Kisf. K.
GYÖNGYVIRÁQECZET, (gyöngy-virág-eczet)
ősz. hí. Eczet, melynek ágyát gyöngyvirágból vagy
gyöngyvirággal készítik.
GYÖNGYVIRÁGVÍZ , (gyöngy-virág-víz) ősz.
fn. Gyöngyvirággal készített szagos víz.
GYÖNGYVÍZ, (gyöngy-víz) ősz. fn. Víz, melyben
vegyészileg gyöngyöket oldanak fel. Átv. ért.
igen szép tiszta forrásvíz.
GYÖNK, falu Tolna megyében ; helyr. Gyünkön,
—re, —rSl.
GYÖNTÖL, (gyöm-t-öl v. gyöm-öt-öl) ugyanaz
gyömötöl, máskép gyömöszöl igével. Eléjön mint törzs
H székely táj beszédben, (valamint maga gyömötöl ige
is), gySntSlSdik, gyöntölög igékben; ). ezeket.
GYÖNTÖLGÉS, (gyöm-t-öl-ög-és) 1. GYÖNTÖ-
LÖDÉS.
GYÖNTÖLÖDÉ8, (gyöm-t-öl-öd-és) fű. tt. gyönt