FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

1421 HÁRHAZÁS—HARMINCZADIK HARMINCZADÓ—HÁROM 1432
emelt, szaporít valamit. Lépteit harmattá, ám. háromszor
sebesebben megy, mint előbb. Cselédei bérét harmattá.
Tánczban a tapsolásl, bokák Ststeverétét harmattá.
Kettőt, hármat, négyet, ötöz, stb.
HÁRMAZÁS, (három-az.as) fh. tt. hármatát-t,
tb. —ok. Cselekvés, midőn valaki hármaz.
HÁRMAZAT, (három-az-at) fn. tt harmata t öt.
Háromra vagy harmadikkal szaporított valami.
HÁRMAZTAT, (három-az tat) áth. és mivelt.
m. hdrmattat-tam, —tál, —ott. Valamit háromszor
tesz vagy tetet; hármas számra emel vagy emeltet.
Éljent, táptól hármatíatni. Át üdvözlő ágyazati hármatfalni.
Hármattatni a tánctzenét.
HARMICZ, 1. HARMINCZ.
HARMICZA, helység Horvátországban Zágráb
megyében ; helyr. Harmiczá-n, —rá, —ról.
HARMINCZ, (három-tíz v. három-íz, 1. itt alább)
töszámnév, mely a tizedek sorúban harmadik fokon
áll, s ám háromszor tft; tt. harmincz-at. Törzsöké
három, képzője vagy az átalakult tit, (háromtíz,
hármtíz, bármticz, harmicz), vagy valószinüebben íz,
azaz vonás vagy tag, (három íz, hármiz , harmicz),
minthogy az újakon való számítás szerént az újak
száma három ízben vétetik, s ez őszreg felrovása három
ízben történik. A harmincz-b&n az n közbevetett
betű , nagyobb hangzatosság végett; s régi nyelvemlékekben
szokottabb is harmict, mely a dunántúli
némely nyelvjárásban Vas József pályaértekezése
szerént ma is divatos. 2) Jelenti azon számjegyet,
melylyel e mennyiséget feürjuk vagy felrójuk , pl.
30, XXX.
HARMINCZAD, (három-incz-ad) fn. tt. har~
minrzad-ot. 1) Harmincz részre felosztott egészből
egy rész. Harminczadot kapni bizonyai jSoedelembb'l.
Kivenni a harminctadot. 2) Hazánkban egyik ága
volt azon közjövedelmeknek, melyek az uralkodó
kir. háznak fentartására, s az állami szükségek pótlására
fordítandók valának. Állt pedig a harminczad
bizonyos mennyiségű vámból, melyet az e teher alól
ki nem vett, s az országon által, az országba behozandó
vagy ebből kivicndő tárgyaktól mind azok
fizetni tartoztak , kik ezen tartozástól törvényesen
fölmentve nem valának. 3) Királyi, s országos hivatal
, mely az ily jövedelmek beszedésével foglalkodott,
s azokat kezelte. Poztonyi, győri, petti harminetad.
HARMINCZAD-H1VATAL, ősz. fn. Királyi hivatal
, mely a harminczad nevű közjövedelmeket beszedi
és kezeli. V. ö. HARMINCZAD.
HARMINCZADI, (három-incz-ad-i) mn. tt. harminrzadi-t,
tb. —o*. A harminczad nevtt jogot vagy
hivatalt illető, ahhoz tartozó , arra vonatkozó. Uarminczadi
vám. Harminczadi tisztviselők.
HARMINCZADIK, Chárom-incz-ad-ik) sorszámnév
, H. liarminnadik-at. Sor szerént, a huszonkilenrzedik
után következő'. A Mnap harminrzadik
napján.
HARMINCZADÓ, (harmincz-adó) Sas. fn. lásd :
HARMINCZAD.
HARMINCZADÓI, 1. HARMINCZADI.
HARMINCZADOL, (három-incz-ad-ol) áth. m.
harminctadol-t. 1) Valamire a harminczad nevű vámot
kiveti. Harminczadolni a kereskedelmi árukat. 2)
Szélesb ért. kiveszi a harminczadik részt, pl. midőn
valamit hanninczan egyenlő részekre felosztanak maguk
között.
HARMINCZADOS, (harom-incz-ad-os) fn. tt
harminczados-t, tb. —ok. Királyi tisztviselő a harminczadhivatalnál,
különösen pedig e hivatal főnöke.
HÁRMONCZ, (három-oncz) fn. tt hármonez-ot.
Gyermek, ki egy anyától, és egy teherrel harmadmagával
született. Ki másodmagival született : iker,
ki negyedmagával : négyenct stb.
HÁRMÚL, (1), (három-úl) Önh. m. hdrmúl-t.
Háromfelé, három ágra szakad. Hármainak a lóhere
levelei.
HÁRMÚL, (2), (mint föntebb) elavult ih. Eléfordul
a régi halotti beszédben háromszor helyett. És
keássatok Uromkhoz hármul : Kyrie eleiton.
HARNÓCZ, puszta Borsod megyében; helyr.
Hamóct-on, —rá, —ról.
HARNYÚ, tájdivatos hernyú helyett; 1. ezt
HÁRÓ v. HARRÓ, erdélyi falu Hunyad megyében;
helyr. Háró-n, —rá, —ról.
HÁROGAT, (ho-ar-og-at) áth. és gyakor. m.
hárognt-tam, —tál, —ott. 1) Valamit többszöri háritássul
halomra vagy félre húzkál, tologat, kapargat.
Tarlót, tzénát nalmát hárogatni. A kidőlt bdtál, borsót,
babot ötziiehárogatni. Asztalra kiolvasott péntt erszénybe
hárogatni. „Ki más ember dolgát mindenkor
hárogatja." Pesti Gábor meséji. 2) Átv. valamely
terhet, munkát, másra tol, bűnt hibát másnak tulajdonít
V. ö. HÁRÍT.
HÁROGATÁS, (ho-ar-og-at-ás) fh. tt. hárogatát-t,
tb. —ok. Cselekvés, midőn valaki valamit hárogat
HÁROM, főszámnév, tt. hármat. Megvan rokonhangokkal
a finn nemzetségi nyelvekben is, különösen
a finn kolmi, észt kőim, vogul korom, oszryák kudem,
kudltm stb. szókban. Sorozatra nézve a kettő és
négy között álL Egy, kettő, három, négy, öt stb. Három
év, hónap, hét. Három nap, három éjszaka. Három
alma, meg egy fél, kérettelek nem jöttél. (Népd.). Három
a tanét, azaz a magyar (zenének és) táncznak
három része lévén : lattú, élénkebb, (vagy mértékeit)
és fris ; ha valaki az elsőbbeket is eljárta, a friset is
megkívánja. Étel, ital, álom, sttikséges ez három. (Km.).
Három a magyar próba. (Km.). Általán a magyar köznép
igen kedveli a hármas számot
„Három esztendővel tovább éltem volna,
H:i a te szerelmed meg nem fogott volna."
„Az én galambomnak dombon van a háza,
Három szép czédrusfa van az udvarába."