FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

1169 GYAPORODIK—GYAPOTTVÁSZON GYAPOZ—GYARAPÍT 1170
GYAPORODIK, (gyap-or-od-ik) k. m. gyapo- GYAPOZ, (gyap-oz) áth. m. gyapot-tam, —tál,
rod-tam, —tál, —ott. Ön fajának tenyészóse által —ott. Gyappal töm, bélel. Köpenyt, téU mellényt
sokasodik, szaporodik.
gyapotni. V. ö. GYAP.
GYAPORÚ, GYAPORU, (gy»p-or-ú) mn. tt. GYAPOZÁS, (gyap-oz-ás) fn. tt gyapo*ás-t, tb.
gyaporú-t, tb. —k v. —ok. Terméken/, szapora, ön- —ok. Gyappal tömés, bélelés.
faját sokasító, tenyészti). Gyaporu növények, állatok,
GYAPU, (gyap-u) fa. tt. gyapu-t. Gyapottat
népek.
termő növény, fa, cserje.
GYAP08, (gyap-os) mn. tt gyapot-t v. —át,
tb. —öt. 1) Gyappal, (wattával) béllelt, kitömött GYÁR, elvont gyök, mely gyarlik, gyarló, gyár-
Gyapot köpeny. Gyapot kabát. 2) Gyappal behintett,
tat , gyárat származékokban ám. nehézkes, mintegy
födött, megrakott stb. Gyapot lett a ruhája. V. ö.
göröngyöt menetű csúszás, húzódás, snrlás, valamely
GYAP.
tárgy fölszínén vonczolás; és ez eredeti és természeti
GYAPOT, (gyap-ot, illirfil gyoput) fa. tt gya-
jelentése; gyarap, gyarapodik, gyarmat szókban pepot-ot.
Ezen alakban, úgy látszik, a gyap elavult igédig
átvitt értelemben apránként!, fokonkénti szapotől
származott : gyap-ás, gyap-ot, mint: nyngot, álrodást
(terjedést), növekedést, sokasodást jelent. Rolapot
V. ö. GYAPOTT.
konok vele gar, ger, kor és tar gyökök is; továbbá ide-
GYAPOTBARCS; GYAPOTTÁ stb. 1. GYA- gen nyelvekben a szanszkrit dfár, ám. elhajlik; eltér;
POTTBÁRCS; GYAPOTTFA stb.
sülyed; korosodik ; innen : dtarat ám. kor öt, korban
GYAPOTUL; GYAPOTOZ, 1. GYAPOTTOL; előhaladott, ki már csak húzza lábait, vánszorog,
GYAPOTTOZ.
gyártat. Ide tartozók a hellén pj^áto v. /^prtVxw, a
GYAPOTT, (gyap-ott) fa. és mn. tt gyapott-
német grau, Greit, sőt a héber 1} (jövevény, zaránat.
Gyapjnhoz hasonló, igen fínom szálak, melyek dok, zsellér), TŰ (zarándokol) stb. szók is.
némely melegebb tartományi növények maghüvelyei- GYÁR, fn. tt. gyár-t, tb. —ok. Általán műhely,
ben nőnek, s föllépve fonalakká és szövetekké ala- melyben nyers terményekből mesterségesen készítekíttatnak.
Másképen : pamut v. pamut. Gyapott fonek , finomabbá, használhatóbbá alakítanak valamit.
nál, gyapott ruha, ttSoet.
Innen származik : gyárt, azaz mesterségesen csinál,
GYAPOTTBÁRCS, (gyapott-bárcs) ősz. fn. Nö- készít. Ebből : gyártó, azaz mesterségesen készítő,
vényfaj a bárcsok neméből, nyeletlen és le nem futó csináló, pl. kötél-, kerék-, ttijgyártó. Szorosabb ért.
levelekkel. (Cnicos criophorus).
Nagyobbszerü műhely, melyben gépek által és nagy-
GYAPOTTFA, (gyapott-fa) ősz. fn. Fa vagy ban űzik a különféle iparmüvek készítését. Vöt-,
cserje, melynek magvait gyapottszálak borítják. actélgyár. Pontógyár. Ctulcorgyár. Hajógyár. Papír-
(Gossypiom arboreom).
gyár. Porctelángyár stb. Tájszokásilag : jár, (jártó).
GYAPOTTFONAL, (gyapott-fonal) ősz. fn. Fo- Kötéljártó, tüvegjártó, ttíjjártó stb.
nal, melyet gyapottszálakból sodortak, pedertek.
Hangok szerént ám. finomító = gya-ar, vagy
GYAPOTTFÜ, (gyapott-fű) ősz. fa. Növény, cse-ar, (eteál) ám. csináló, készítő, munkáló; rokon
különösen a füvek vagy cserjék osztályához tartozó, vele a szanszkrit kar (csinál, készít, mivel, működik),
melynek magvait gyapottszálak borítják. (Bombáz
gossypinnm, ceiba, heptaphyllum, pentandrum).
GYAPOTTGYOLCS, (gyapott-gyolcs) ősz. fa.
Gyapottfonalakból ázott finom gyolcsféle kelme.
GYAPOTTKÖNTÖS, (gyapott-köntös) ősz. fa.
GyapottMÖvetből, kelméből készített köntös.
GYAPOTTLÁGY,(gyapott-lágy) ősz. mn. Lágy,
mint a gyapott, gyapott lágyságu.
GYAPOTTOL, (gyap-ott-ol) áth. m. gyapottol-t.
Gyapottal tőm, megbéilel. Begyapottolm a fájót füleket.
Ruhát gyapottolni.
GYAPOTTOLÁS, (gyap-ott-ol-ás) fa. tt gyapotíolát-t,
tb. —öt. Gyapottal tömés, béllelés.
innen : karait, (ám. a magyar kar), kartin (gyártás,
készítés), kartar (teremtő), továbbá a hellén pia,
a latin creo stb. V. ö. GYÁRT.
Egy más elemzés szerint a levett, ctelekvésí, otinálátt
jelentő di gyökből képezve ám. diái, lágyítva
: gyiál, gyál. V. ö. Dl, (2), elvont gyök. A tájdivatos
jártó után némelyek azon véleményben is vannak,
hogy gyár = jár.
GYÁRAK, falu Nyitra megyében; MEZŐ—,
puszta Bihar megyében; helyr. Gyarak-on, —rá,
—ról.
G YARÁNT, tájdivatos szó, gyanánt helyett;
lásd ezt.
GYAPOTTOZ, 1. GYAPOTTOL.
GYARAP, (gyar-ap) elvont törzsök, melyből
GYAPOTTSZÖVET, (gyapott-szövet) Ősz. fa. gyarapodik, gyarapodát stb. származékok erednek.
Gyapottfonalakból készített szövet
Egy a végtagban megfordított gyapor szóval. V. ö.
GYAPOTTTERMÖ, (gyapott-termö) ősz. mn. GYAPOR.
Amin gyapott terem. Gyapotttermö növények, fák, GYARAPÍT, GYARAPÍT, (gyar-ap-ít) áth. m.
átérjék.
gyarapíí-otl, htn. —ni v. —ani. Tulajdon ért. esz-
GYAPOTTVÁSZON, (gyapott-vaszon) ősz. fa. közli, hogy valamely növény vagy állat saját nemét,
Gyapottfonalakból szőtt vászonféle kelme.
faját lassan-lassan szaporítsa, sokasítsa. Juhokat, ló-
AKAD. BA«Y UÓTAB H. KOT.
74