FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

967 PÜTAMTATÁS—FUTKOSÓ FUTNOK—FUTOS 968
FUTAMTATÁS, (fut-am-tat-ás) fa. tt. futatniatd»-t
, ti>. —ok. Cselekvés , midőn valakit futamai
kényszerítünk ; megszalaeztás.
FÜTAÖV, (futa-öv) ősz. és elavult fn. Leányőr.
Talán a román fala (tündér) szóból kölcsönöztetett
FUTÁB , (fu-t-ár) fa. tt futár- 1 , tb. — ok. 1)
Személy, küldött, ki leveleket, híreket rendkívüli
sebességgel hord. 2) Szabadon portyázó lovaskatona.
FUTÁHOZ, (fu-t-ár-oz) önh. m. futárot-lam,
—tál, — ott. Szabadon ide-oda futos, kalandoz,
portyái.
FUTÁS, (fut-ás) fa. tt futát-t, tb. —ok. 1)
Cselekvés, sietés, midőn valaki fut Futásnak eredni,
indulni. Futáéban elfáradni. 2) Midőn valaki versenyezve
halad sebesen. Pályafutát. 3) Midőn félelemből
eliramlik, sebesen elvonul. Futáénak vette a dolgot.
Futaiban kéretni menteéget. Szégyen a futát , de
hattnos. (Km.). 4) Vonal, melyet egy húzómban meg
lehet futni. Futátnyi távoltág. Három futátnyira van
etak innen. 5) Ellenkező ért. haszniltatik ezen kifejezésekben
: tatárfutás, franceiafutás, t i. nem annyit
tesz, hogy a tatárok vagy francziik futottak , hanem
mások futottak a tatárok és francziák elől, tehát
kiegészítve : tatár elb'l futát stb.
FUTÁSFALVA, erdélyi helység Kezdi székben
; helyr. Fuiátfalvá-n, — ró, — ról.
FUTAT, (fut-at) fa. tt. futat-ot. Régiesen futáé
helyett.
FUTAT, (fd-tat) áth. 1. FÚJTAT.
FUTDOGÁL, (fut-d-og-ál) önh. és gyakor. m.
futdogálrt. Folytonosan vagy gyakran fut, futos.
FUTÉKONY, (fat-é-kony) mn. tt. futékony-t,
tb. — ok. Könnyen futó, futásra hajlandó. Futékony
nyulak.
FÜTGOLYÓ, (fút-golyó) ősz. fa. Vadászok
nyelvén , ám. apró golyó , mely a csőn könnyen kiröpül.
FUTKÁB , (fu-t-k-ár) fa. tt futkár-t, tb. —ok.
Személy, ki sokat, gyakran fut
FUTKÁROZ, (fa-t-k-ár-oz) önh. m. futkáro*tam,
—tál, —ott. Czél nélkül ide-oda futkos, lóttut,
mint gyermekek szoktak. Uíetákon, metSn futkárotni.
FUTKÁROZÁS, (fut-k-ár-oz-ás) fn. tt futkárotát-t,
tb. —ok. Czélnélkfili ide-oda futkosás, lótasfatás.
FUTKÁROZÓ , (fu-t-k-ár-oz-ó) mn. tt. futkáro-
•6-t. Czél nélkül ide-oda futosó. Utczán futkárosó
FUTKOS , (fu-t-k-os) gyak. önh. m. futkoi-tam,
— tál , — ott. Folytonosan vagy gyakran fut , majd
ide, majd oda.
FUTKOSÁS, (fu-t-k-os-ás) fa. tt. futkoiát-t, tb.
— ói. Ismételt futás vagy midőn többen egymás után
futnak , járnak valahová. Rottúl lett a* urunk , volt
jutkotát ás orvotokhűt, patikába.
FUTKOSÓ, (fu-t-k-os-ó) mn. tt futkotó-í. Aki
szüntelen vagy gyakran fut ; lótófutó, futkározó.
FÜTNOK, (fa-t-nok) fa. tt. futnok-ot. 1. KEN-
GYELFUTÓ és FUTÁR.
FUTÓ, (1), (fat-ó) mn. tt futó-t. Aki v. ami
fut Futó gyermek. Futó eUentég. Arany hidat etinálj
a futó ellentégnek. (Km.) Futó félben lenni, ám. futásra
készülni. Futó idS, gondolat. Futó etillag. Futó
bettfd. V. ö. FUT.
FUTÓ, (2), fn. 1) Személy, kinek futás a hivatala
, szolgálata, keresete, életmódja. Győrt futó. A
jó futót it diri a halál. (Km.) Kengyelfutó. Pályafutó.
Ország-, világfutó. Elöl f utó. 2) A sakkjátékban bizonyos
báb.
FUTÓÁROK, (futó-árok) ősz. fa. 1. OSTROM-
ÁROK.
FUTÓESÖ, (futó-eső) ősz. fa. Hirtelen támadt,
s legott elvonuló eső.
FUTÓGONDOLAT, (futó-gondolat) ősz. fa.
Gondolat, mely hirtelen támad, s megint elmúlik,
mely nem állapodik meg sokáig bizonyos tárgyon.
FUTÓHELY, (futó-hely) ősz. fa. Hely, térség
vagy vonal, pálya, melyen többen futnak, pl. a lóversenyben.
FUTÓHÍD, (fntó-híd) ősz. fa. 1) A bányákban
deszkákból készített járás, az ásványnyal terhelt targonczák
számára. 2) Keskeny pallóhíd a gyalogok
átjárására. 3) A futó hadak által hamarjában felállított
híd.
FUTÓHOMOK, (futó-homok) ősz. fa. Sívó homok,
melyet kerti föld nem takar, s ennélfogva a
legkisebb szél tovább hajt
FUTÓLAG, (fu-t-ó-lag) ih. Sietve, a tárgy mellett
sokáig nem tartózkodva, nagyjában. Futólag átnézni
valamit. Futólag gondolkozni a tárgyakról.
FUTÓLAGOS, (fut-ó-lag-os) mn. tt futólagot-t
v. —át, tb. —ok. Sietve történő, a dolog mélyébe
nem ereszkedő, hamari. Futólagoi pillanatot vetni a
könyvbe. A Kanadátok futólagot átnététe.
FUTÓLAGOSAN, (fut-ó-lag-os-an) 1. FUTÓ-
LAG.
FUTÓPÁLYA, (fotó-pálya) ősz. fn. Vonal vagy
út, melyen a versenyezők futnak.
FUTÓPASZULY, (futó-paszuly) ősz. fa. Paszulyfaj,
melynek szárai a közel fákra, vesszőkre,
karókra, kerítésekre stb. felfalnak.
FUTÓPÓK, (futó-pók) ősz. fa. Kisebb fajú pók,
mely gyorsan fut.
FUTÓRÁK, (futó-rák) ősz. fa. Rákfaj, Egyiptom
és Sziria tengerpartjain, mely napnyugot után
a vízből előjön, s nagy sebességgel futkos. (Cancer
cursor).
FUTOS, (fa-t-os) gyak. önh. m. futot-tam,
—tál, —ott. 1) 1. FUTKOS. 2) Tehénről mondják,
midőn üzekedve bikával párosodni kivin.
FUTOS, (1), (fu-tó-s) mn. tt futót-t v. — át,
tb. —ok. Könnyen futó, futásra hajlandó. Futót ló.
FUTOS, (2), (fa-t-ó-s) fa. tt futót-t, tb. -—öt.
Laptajáték neme, midőn a játszók bizonyos gálya-