FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

1891 HÁNYAN—HANYATT
HÁNYAN, HÁNYAN, (ha-ny-an) kérdő ih.
mely többe* számra vonatkozik, 8 valamely tárgy
sokaságát számszerént tudakolja. Hányan vagytok?
Öten. Hányan voltatok t Tűén.
HÁNYAS, (ha-ny-as) számkérdö névmás, a különcök
osztályából, pl. Hányat bankjegyekkel fitettek
ki? Százatokkal, titetekkel, tStötekkel; azaz : száz, tíz,
öt forintosokkal. Hányasba fogták ás ökrüket t Négyeibe,
hatóiba, azaz négyet, hatot egy szekérbe. Hányat
vászonból van éten tták t Heteiből.
HÁNYÁS, (ho-any-ás, L HÁNY ige); fn. tt
hányát-t, tb. —ok. 1) Cselekvés, melynél fogva valamit
fölemelve, s különféle irányban elvetünk , dobunk.
Kévekányát. Ruhanemüek hányató, vetett. Hányátban
eltörött téglák. 2) Halom, domb, mely öszvehányt
földből, kőből stb. keletkezett. Határhányát,
árokhányás. 3) Okádás. Hányat eröteti. Hányat ellen
bevenni. Bányáiban megtzakadní. Vérhányás. Epehányát.
V. ö. HÁNY.
HÁNYASDI, (ha-any-as-di) fn. tt. hányaidi-t,
tb. —ak. A székelyeknél ám. hányas fogat Hányatdiba(n)
jár t azaz hányas fogattal. (Kriza J.).
HÁNYAT, 1. HANYATT.
HANYATLÁS, (hany-at-ol-ás) fn. tt. hanyatlát-t,
tb. —ok. Állapot, midőn valaki v. valami hanyatlik.
Megcsuszamodott ember hanyatlása. Nap hányattató.
Országok, nemietek hanyatlása. Egétttég hanyatlása.
V. ö. HANYATLIK.
HANYATLIK, (hany-at-1-ik, 1. HÁNY, 1); k. m.
hanyatl-ott, htn. —ám*. 1) Tulajd. ért ember vagy
más lábon álló állat hagyott, vagyis hátra hajuló
irányban esni, rogyni készül vagy már esésben, rogyásban
van. Hanyatlik a mellbe döfött ember. Hanyatlik
a U, midőn hátultó lábai alatt a híd lettakad.
2) Átv. ért valamely tárgy álló helyzetéből
visszafelé dől, roskad. Hanyatlik a szekér, ha hálultó
tengelye eltörik. Hanyatlik a sövény, ha karai elrohadtak.
3) Képes kifejezéssel mondják a lemenő
napról. Hanyatlik a nap, siessünk a munkával. Továbbá,
mondják más tárgyakról is, midőn romlásnak
indáinak, veszni készülnek. Exen ország, ama némtet
hanyatlik. A tudományok, vattái, jó erkölcsök hanyatlanak.
Egészségem egyszerre hanyaüani keid.
Élete hanyatlik. Régi tekintélye, népszerűsége hanyatlik.
Öszvetételei : elhanyatlik, meghanyatlik, lehanyatlik,
vitnahanyatlik.
HANYATLÓ, (hany-at-1-ó) mn. tt hanyatló-t.
Aki v. ami hanyatlik. Hanyatló retteg. Hanyatló
nap. Hanyatló némtet, ország. Hanyatló élet, egészség.
V. ö. HANYATLIK.
HANYATT, (hany-att) ih. Ám. hagyott vagy
magát hagyított (hajított) állapotban, vissza, hátra.
Ellentéte : előre v. arezra v. arctan, néhutt: hatmánt.
Egyik hanyatt, másik arezra ételt. Te arctan v. hasmánt,
én meg hanyatt fekvém. Hanyatt dűlni. Hanyatt forddlni.
Átv. hány ad-homlok neki rohanni valaminek,
.ín. vaktában, szelesen, hol arezra, hol hanyatt esve.
HÁNYATTA—HÁNYKODHC 1892
HÁNYATTA, (hany-att-va) ih. (ezen kérdésre :
hová). Hanyatló helyzetbe, irányba. Hányatta f orditani,
dönteni valakit. Hányatta dSlni, fekUnni.
HANYATTAN, (hany-att-an) ih. (ezen kérdésre
: holt miképf). Hanyatt fekve, hatra dőlő irányban.
Hányattam alunni. Hanyatlón a mélységbe bukni.
HANYATTHOMLOK, 1. HANYATT alatt
HANYATTOL, (hany-att-ol) áth. m. hanyattol-l.
Valamit hanyatt fordít, taszít, fektet. Hanyattolni
a tekenSt békákat, hogy el ne másznának.
HANYATTRUGÓ, (hanyatt-rogó) ősz. fn. Bogarak
neme, melyek ha hanyatt fordultak, rúgd ál -
kozás által talpra ugranak. (Elater).
KÁNYÁVAL, (ha-ny-a-val) számkérdd névmáa,
igehatározói értelemben, mely által azt tudakoljak,
hányat adnak valamely árudarabokból bizonyos áron,
pl. Bányával adják a gesztenyét t (pl. egy garason). Hu -
szávai. Bányával kelt a tóját f Ötével két garaton.
HÁNYAVETI, (hanya-veti) 1. HÁNYIVETI.
HANYDÁSZ. Tájszó. L. HANDÁSZ.
HÁNYDOGÁL, (ho-any-dog-ál) áth. és gyak.
m. hánydogál-t. Egymás után többet, vagy többször,
folytonosan hány. Kévéket hánydogálni a stekérre,
osztagra. Katát, butát, árpát hánydogálni a baromfiaknak.
HÁNYELLENES, (hany-ellenes) ősz. mn. Hányás
, vagyis okádás ellen működő, has zn&ló. Háwyellenét
gyógytterek.
HÁNYFÉLE, (hány-felé) ősz. ih. Hány irányban.
HÁNYFÉLE, (hány-féle) ősz. mn. Hány nemű
vagy osztálya, hány fajta. Hányféle gytlmölciötök van t
Hányféle butát termesztetek t
HÁNYGYÖKÉR, (hány-gyökér) ősz. fn. Amerikai
növény gyökere, mely porrá zúzva hány Utó szerül
haszn&ltatik. (Radix ipecachuana).
HANYI v. HÁNYI, puszta Heves megyében;
helyr. Hanyi-ba, —bán, —ból.
HÁNYINGER, (hany-inger) Ssz. fn. Inger, mely
hányásra, azaz okádásra késztet, izgat.
HANYÍT, (hany-ít) áth. m. hanytí-olt, htn. —ni
v. —ont. Székelyeaen ám. hagyit, hajít. Köoet hanytíani,
vagy kb'vel hanyltani.
HÁNYIVETI, (hányi-veti) ősz., vagyis ikerített
mn. Maga hányóvető, hetyke, hetvenkedő. V. ő.
HÁNYTOBI, éa HÁNYVET.
HÁNYIVETISÉG, (hinyi-vetiség) ikerített fn.
Hányíveti tulajdonság, hetvenkedés, hegykeség.
HÁNYKODÁS, (ho-any-kod-ás) fn. tt hánykodát-t,
tb. —ok. Állapot, midőn valaki v. valami hinykodik.
GVrctöí beteg hánykodáta. Hullámok hánykodáta.
Kocsi hánykodáta a gödröt, rótt követein liton.
V. ö. HÁNYKODIK.
HÁNYKODIK, (ho-any-kod-ik) k. m. hányíodtam,
—tál, —ott. Nyugtalanul ide-oda hányja, veti
magát, vagy valamely erő által h&nyatik, vettetik.
Cförctöi kínokban hánykodni. Át üres edények hány-