FOGADVÁNY—FOGALOM FOGAMODIK—FOGANATOS - MEK

1115 GÖHHÍD—GÖRNYED GÖRNYEDÉS—GÖRÖG 1116
GÖRHÍD, (gör-híd) ősi. fa. Általán híd, melyet GÖRNYEDÉS, (gör-ny-ed-és) fn. ti gOrnyedet-t,
kerekeken vagy hengereken, görfákon ide-oda tolni tb. —ék. Szenvedő állapot, midőn valaki vagy vala-
lehet Ilyenek pl. azon hidpadlók, melyeken a kommely állat görnyed. V. ő. GÖRNYED.
pokba szoktak bejárni, s melyeket a víz állásához GÖRNYEDÉZ, (gör-ny-ed-éz) önh. és gyak. m.
képest kiebb vagy belebb lehet tolni.
görnyedét-tem, —tél, —élt. Ember vagy más állat
GÖRHORDÓ, (gör-hordó) ősz. fn. Tücsinálók
hordóalaku eszköze, melybe a tűket korpa közé keverve
beleteszik, s azután forgatják.
GÖRHÖNY, (gör-h-öny) fn. tt. g9rh6ny-t, tb.
—ők. Kukoriczalisztből készült porhanyó, száraz, pogácsa-forma
sütemény, mely néhutt tejjel kcvertetik;
a közönséges máiétól abban különbözik, hogy ez lepény-forma
é» nedves tésztája. Nevét vagy görös, azaz
rögös alakjától, vagy pergelt színétől, vagy végre sovány
ízétől vette. Dunán túl : próna.
GÖRHÖS, 1. GÖRHES.
gyakran vagy folytonosan meggörbed, meghajlik valamely
teher alatt, vagy nyavalya miatt Mélyhangon :
gomyadot.
GÖRNYEDÉZÉS, (gör-ny-ed-éz-és) fn. tt górnyedáiét-t,
tb. —ék. Állapot, midőn valaki vagy valami
görnyedez.
GÖRNYEDT, (gör-ny-ed-t) mn. tt gSrnyedt-et.
1) Valamely teher alatt, vagy betegségtől görbedt,
meghajlott. 2) Székelyföldön ám. kényes. V. ő. GŐR-
NYET.
GÖRNYEDTEN, (gör-ny-ed-t-en) határoló. Görnyedt
állapotban.
GÖRICZE, a csángóknál ám. görlicze v. ger- GÖRNYESZT, (gör-ny-esz-t) áth. m. gornyettílicze.étt,
htn. —ni v. —ént. Görnyedni kényszerít, meg-
„Oda méné kis göricze, kérdi :
görbeszt, meghajt Csak emberről és állatokról mond-
Mit szírsz, mit szírsz, te nagy madár ? ják. Vastaghangon : gornyattt. Önhatólag is használ-
Hogy ne szírjak, kis göricze,
tatik s ám. görnyed.
Ha egyszer társzam elvesztettem."
GÖRNYE8ZTÉS, (gör-ny-esz-t-és) fn. tt g»r-
Csángó népdal. (Erdélyi J. gyűjteménye). nyetttés-t, tb. —ék. Cselekvés vagy állapot, midőn
QÖRINGY, 1. GÖRÖNGY.
GÖRJED, (Molnár Albertnél) lisd : GERJEDvalaki
vagy valamely állat görnyeszt.
GÖRNYET, (gör-ny-et, azaz görnyes vagy görnyedt)
mn. tt gömyetét. Gyarmathy Sámuelnél ám.
GÖRJESZT, 1. GERJESZT.
kényes, azaz fintorgó, fintorna, ki az orrát fitymálás-
GÖRKARIKÁ, (gör-karika) ősz. fn. Karika, ból félre- vagy görbére húzza.
melyet görgetni, hengergetni, forgatni lehet, milyet GÖRNYETEG, (gör-ny-ed-eg) 1. GORNYATAG.
különféle eszközökön, jármüveken, pl. tolóágyakon, GÖRÖB, (gör-öb) fn. tt gSröb-M. Forgó, (gör-
tolószékeken, talicskákon stb. láthatni.
gő) zavar vasból vagy fából, melyet az ajtóra lehet
GÖRKARPIT, (gör-kárpit) ősz. fn. 1. GÖRFÜG-fordítani,
milyen péld. a vasból csinált s úgynevezett
GÖNY. hunár bajúft.
GÖRKOCS1, (gör-kocsi) ősz. fn. Görkarikakkal GÖRÖCSFALVA, székely helység Csiksiék-
ellátott lábú vagy talpú kis kocsi-forma készület,
ben; helyr. Göröctfalvá-n, —rá, —ról.
gyermekek, és járni nem tudó nyavalygók, öregek
GÖRÖG, (1), (gör-ög) önh. m. görSg-tem, —tél,
azámára, melyet kis nyomással ide-oda tolni, gördí- gOrgtSU, htn. —m. V. ő. GÖRG. 1) Főidőn vagy más
teni lehet.
alapzaton hengereg; saját tengelye körül forog, gu-
GÖRKŐ, (gör-kő) ősz. fn. Köböl készített henrul.
GOrögnek a tímárok mángorló hengerei. A lejtőn
ger, melynek az a használata, ami a görfáé. Lásd :
legörögnek a kordok. Görögnek a kocsikerekek. 2) Du-
QÖRFA.
nán túl az emse disznóról mondják, midőn párosodni
GÖRLICZE, a Tatrosi codezben ám. gerlicte;
akar, valamint a kutyáról: forog. Meggörgött a magló
I. ezt. A csángóknál : göricte.
ditenó, azaz kannal párosodott és fogant Mátynsföldén
: túg.
GÖRLINCZ, falu Vas megyében; helyr. Gór-
GÖRÖG, (2), fn. és mn. tt görög-öt. Egy a lalincz-én,
—re, —röl.
tin graecut, német Grieche szókkal, melyekből ala-
GÖRNY, (gör-ny) elvont törzsök, melyből görkult
Máskép és saját nyelvőkhöz hűbben: hellén. 1)
nyed, görnyetft, gSrnyedee stb. származékok erednek.
Akár a régi Graecia akár az új Göröghon, Görögor-
Jelent öszvegörbedést, valamely teher alatt meghajszág
saját nyelvőkhöz hűbben : Hellász lakosa vagy
lást, vagyis a testnek azon görbedt alakját, melyet
ezek népéhez tartozó személy. Görögök eredete, tör-
nagy teher nyomása, vagy betegség szokott okozni.
ténete , háborúi. Bégi görögök. Új görögök. 2) Tudós,
Mélyhangon : gorny.
ki a görög nyelvet érti. Ét jó görög. 8) Görögország-
GÖRNYE, (gör-ny-e) ura. tt. gümyét.
ból származó, hozzá tartozó, népének szokását vagy
GÖRNYED, (gör-ny-ed) önh. m. gBrnyed-tem, vallását követő. Görög mttvelttég, görög alkotmány,
—tél, —t v. —élt. Valamely nagy teher alatt, vagy gSrSg vallás, görög vitelét. 4) Alföld némely vidékein
nyavalya miatt görbéd, meggörbed, meghajlik. Mond- görög vallása és eredetű boltos, sőt néha más boltos
ják emberről és más állatról.
is. Kit vitt kend földi f Hát ett a ttidót vittem hot-